A zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál tegnap közzétett tudósítása szerint Hrinevics egy szakmai fórumon azt mondta, hogy a jogszabálynak az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyét sok mítosz övezi, és azt politikai célokra használják fel. Emlékeztetett arra: a törvény „nyelvi” cikkelyével kapcsolatban van a legtöbb félreértés a nemzetiségek körében.
„Nem igaz, hogy a nemzetiségi iskolák bezárásáról van szó. Amit a cikkely valóban megváltoztat, az az, hogy az 5. osztálytól növeli az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számát, és ukrán nyelvű tantárgyakat vezet be” – nyomatékosította. Kifejtette, neki csak a cikkely 4. pontjával kapcsolatban vannak kételyei, amely kimondja, hogy az 5. osztály után csupán néhány tantárgy oktatható anyanyelven. Jelezte, erről vitát kezdeményez a parlamentben, ahol a nyelvi sajátosságokat figyelembe vevő különböző oktatási modelleket fog javasolni.
Erre reagálva Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szombaton elmondta: Lilija Hrinevics a magyar iskolák vezetőinek azt magyarázta, hogy az ukrán állam milyen felelősséget érez a gyermekek iránt, ezért mindenkinek meg akarja adni a jogot, hogy ukránul tanulhasson. „Mi is kiálltunk saját véleményünk mellett, miszerint az oktatási törvény 7. cikkelyével az a legnagyobb baj, hogy alkotmányellenes, törvényellenes, kisebbségi jogokat von meg és eddig meglévő lehetőségektől fosztja meg a szülőket és diákokat” – hangsúlyozta.