Idén áprilisban Budapest már harmadjára akadályozta meg a NATO és Ukrajna közötti miniszteri szintű tanácskozás megtartását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer azt követeli Kijevtől, hogy hajtson végre módosításokat az ukrán oktatási törvényen, ellenkező esetben Budapest blokkol minden, Ukrajna számára fontos találkozót az Európai Unióval és a NATO-val, így a júliusi NATO-csúcstalálkozót is Petro Porosenko ukrán elnök részvételével. Ha Kijev a diplomáciai nyomás ellenére nem hajt végre módosításokat, akkor 2023-tól kötelező lesz az általános iskola ötödik osztályától a tantárgyak többségének ukrán nyelven történő oktatása a nemzetiségi iskolákban is.
– Magyarország folyamatosan tiltakozik az ellen, hogy Ukrajna nemzetközi, illetve országos szinten sem hajlandó az oktatási törvényről beszélni, hanem azt hangsúlyozza, hogy majd a végrehajtási törvényekben fogja szabályozni a különböző kérdéseket. Az implementációs törvények azonban alacsonyabb rendű jogszabályok, így azok nem írhatják felül magát az oktatási kerettörvényt. Ilyen szempontból Ukrajna részéről semmiféle engedmény nem feltételezhető – mondta lapunk megkeresésére Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
Azzal kapcsolatos kérdésünkre, hogy a jogszabály ellen korábban tiltakozó Lengyelország vagy Románia miért nem helyez nagyobb nyomást Ukrajnára, a szakértő emlékeztetett, hogy az ukrajnai kisebbségek sem számarányukat, sem anyanyelvtudásukat tekintve nem összehasonlíthatók egymással.
– Vannak olyan etnikumok, amelyek gyakorlatilag nem beszélik az anyanyelvüket, bár továbbra is az adott etnikumhoz tartozónak vallják magukat. Ide tartoznak a lengyelek. Ukrajnában nincs is lengyel nyelvű iskola, csak néhány olyan oktatási intézmény, ahol lengyelül is tanulhatnak. Lengyelország esetében tehát egy egészen másfajta vitáról kell beszélni – közölte Fedinec Csilla. Mint hangsúlyozta, egészen más a helyzet a magyarok és a románok esetében, hiszen náluk a nemzetiség és az anyanyelv majdnem száz százalékban egybeesik, és körülbelül azonos számú, mintegy 70-80 oktatási intézménnyel rendelkeznek. A különbség a két etnikum között csak annyi, hogy a magyaroknak felsőoktatási intézményük is van – mondta a szakértő.
Hozzátette, bár Románia továbbra sem fogadja el az oktatási kerettörvényt, inkább csendes diplomáciával próbálja megvívni ezt a harcot, míg Budapest nemzetközi fronton teszi ugyanezt.
A tantárgyak többségét az állam nyelvén oktatnák
Fotós: Bach Máté
Fedinec Csilla hangsúlyozta, hogy történelmi és geopolitikai szempontból is érdemes megvizsgálni az ukrán döntések mögött meghúzódó okokat.
– Általában kétpólusú volt az elmúlt több mint húsz évben az ukrajnai politizálás, ám a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus gyakorlatilag elvitte az országból azt az erőt, amely a hatalom másik oldalát képviselte. Most az egy politikai oldalon lévő erők próbálnak megküzdeni egymással a hatalomért úgy, hogy Ukrajnában elnöki rendszer van, az államfőé a legerősebb hatalom. Petro Porosenko államfő pártja és az ő szövetségesei alkotják a parlamenti többséget. A törvényeket viszonylag gyorsan el tudják fogadtatni, az ország pedig nem tiltakozik ezek ellen – magyarázta Fedinec Csilla.
– A jelenlegi politikai erők számára a legfontosabb cél az úgynevezett nemzetkoncepció, a nemzetállam kialakítása, mert úgy gondolják, hogy az elmúlt negyed évszázadban ez volt a legsikertelenebb projekt. A különböző nyelveken beszélő multikulturális állam nem biztosította a lojális államegységet. Ehhez az egyetlen megoldás az, hogy mindenkinek ukránul kell beszélnie, s akkor ukránul is fog érezni – hangsúlyozta.
