Ukrajnában eljárást indított az ügyészség a Scooter német zenekar tagjai ellen, mert felléptek egy zenei fesztiválon az Oroszország által jogellenesen elcsatolt Krím félszigeten. Andrij Melnik berlini ukrán nagykövet súlyos jogi következményeket emleget, bűncselekménynek tartja a zenekar tettét, amiért a banda tagjai Ukrajnában akár nyolcéves börtönbüntetést is kaphatnak. A nagykövet azt kéri a német hatóságoktól, hazájukban is indítsanak eljárást ellenük. A Scooter a Szevasztopolhoz tartozó Balaklavában lépett fel a ZB Fest nevű rendezvényen. H. P. Baxxter, a zenekar frontembere előzőleg azt mondta: zenélni mennek a Krím félszigetre, nem politizálni. Ez azonban Ukrajnát nem hatja meg.
Zenélni jöttek, nem politizálni – állította a frontember
Kijev rendszerint kitiltja az országból azokat, akik ellátogatnak a Krímbe. Ezt már több ismert orosz előadóművésszel megtették, a magyar közönség számára talán az egyik legismertebb közülük Joszif Kobzon, aki sokszor járt már Budapesten is. A leghangosabb botrány az idei kijevi eurovíziós dalfesztivált árnyékolta be, amikor a házigazda nem engedte fellépni Julija Szamojlovát, amiért az oroszok kerekesszékes énekesnője korábban fellépett a Krímben. Utólag az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége megbüntette a szervezőket ezért, de a botrányos kitiltás miatt eleve sérült Ukrajna nemzetközi megítélése, többen bojkottálni szerették volna emiatt a seregszemlét.
A hétvégén nemcsak a Scooter-ügy borzolta a kedélyeket. A kelet-ukrajnai felkelők egyik fellegvárában, Luhanszkban koncertezett Oleg Gazmanov ismert orosz előadó, korábban ugyanő Donyeck főterén tízezres tömeg előtt lépett fel. Sokan egyébként az ilyen eseményekre kilátogatókat is kollaboráns árulóknak tekintik.
Kijev még a saját zenészeire is haragszik, ha azok Oroszországban turnéznak. Igyekeznek is ezt minden lehetséges módon megakadályozni. Többeket emiatt nemcsak hogy ellehetetlenítik odahaza, betiltják a koncertjeiket vagy visszaveszik az állami kitüntetéseiket, de akár fizikai atrocitás is érheti őket a radikális nacionalisták részéről. Nemrég Odesszában nekirontottak Anyi Lorak énekesnőnek, aki egykor Ukrajna színeiben az Eurovízión is indult.
A mostani ukrán politikai elit nyíltan ellenségesen tekint mindenre, ami orosz, igaz ez a zene, a kultúra területére is. Igyekeznek minden eszközzel korlátozni az orosz nyelv használatát. A parlament előtt heverő új kisebbségi és nyelvtörvénytervezetek fő mozgatórugója is ebben rejlik. A cél, hogy betilthassák az orosz használatát az iskolákban és mindenhol, ahol csak lehet. Az orosz tv- és rádiócsatornák túlnyomó többsége már most is tiltólistán szerepel, a kábeltévék kínálatában nem elérhetőek. Az ukrán csatornák kínálatából kitiltották az orosz filmeket, a sugárzott médiát arra kötelezték, hogy adásaik legalább kétharmada ukrán nyelvű legyen, és hasonlóra készülnek az írott sajtó esetében is. Mondani sem kell, ez a kárpátaljai regionális magyar sajtó végét jelentheti.
Érdekesség, hogy a Szovjetunió szétesése után jól kimutathatóan csökkent az orosz nyelv használata, elterjedtsége az egykori posztszovjet térség országaiban. Ukrajnában is jól kimutatható a csökkenés. 1994-ben még a lakosság 33,9 százaléka volt orosz ajkú, tavaly már csak 24,4 százalék. Kijev mindent megtesz ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében. Ugyanakkor hiába a nagy igyekezet, rendre hiba csúszik a gépezetbe. Bár a parlament ülésein például kötelezővé tették az államnyelv használatát, a törvényhozás folyosóin mégis inkább az oroszt hallani, mint ahogyan Kijevben is ez a közbeszéd nyelve.
