Az elmúlt nyolc év legnagyobb részvénykibocsátása valósulhat meg európai viszonylatban a bankszektorban, miután a holland kormány bejelentette, piacra dobja az ABN Amro Group (ABNA-) csoport 23 százalékát. A jegyzési ársávot részvényenként 16–20 euróban határozták meg, azaz a legjobb esetben 4,3 milliárd eurót vonhat be az állam. A legmagasabb árfekvés alapján a bank piaci értéke 18,8 milliárd euró lenne, miközben könyv szerinti értéke 16,1 milliárd euró. Az ABNA 2008-ban került az állam többségi tulajdonába, miután a kormány 22 milliárd euróval mentette meg az összeomlástól, illetve egy ellenséges felvásárlástól. Az elsődleges kibocsátásból bevont összeg siker esetén meghaladja majd a VTB Bank 2007-es IPO-ját, amikor az oroszok hatmilliárd euró értékben adtak el részvényeket. – Célunk, hogy a lehető legjobb áron értékesítsük az állami részvénycsomagokat – jelentette ki Jeroen Dijsselbloem pénzügyminiszter Brüsszelben, ami arra enged következtetni, hogy a holland állam a teljes kivonulását tervezi a pénzintézetből. Erre utal az is, hogy a tárcavezető májusban még azt mondta, a kormány idén 30 százalékos ABNA-részesedéstől készül megválni.
A bank privatizációját már hónapok óta tervezi a kormány, a folyamat azonban megakadt márciusban, miután kiderült, hogy a bank hat igazgatótanácsi tagja százezer eurós fizetésemelésben részesült. A botrány végül a felügyelőbizottság lemondásához vezetett. Az ABNA hétfőn tette közzé a harmadik negyedévre vonatkozó eredményét, a társaság profitja 13 százalékkal, 509 millió euróra ugrott az előző év azonos időszakához képest, miután jelentősen mérséklődött a nem teljesítő hitelek miatti tartalékkényszer. A korábban még hazánkban is jelen lévő bank az állami tulajdon alatt „nemzeti bankká” vált Hollandiában, jelenleg profitjának 80 százalékát otthon termeli. A 2008-as pénzügyi válság kirobbanását követően több európai bank is állami segítségre szorult, ezek nagy részét már újra privatizálnák a kormányok. Londonban például javában zajlik az RBS bank reprivatizációja. Az RBS iránti kereslet azonban látványosan apadt az elmúlt hónapokban. A csökkenő likviditás ugyanakkor nyomás alatt tartja az árfolyamot is, egy év alatt nagyjából 20 százalékot veszített piaci értékéből a pénzintézet. Piaci pletykák szerint London már nem is erőlteti a további részvénypakettek értékesítését, noha idén 25 százalékos részesedés eladása volt a cél. Hasonló folyamatok zajlanak több régiós országban, köztük Szlovéniában és Lengyelországban, sőt a magyar kormány is azon dolgozik, hogy eladjon bizonyos részesedéseket a MKB-ból és a Budapest Bankból, miután nemrég szinte teljesen kiszállt az OTP-ből.
