A Perzsa-(Arab-)öböl nyugati részén fekvő arab országok – Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia – elítélték, hogy Irán „leplezetlenül beavatkozik Szaúd-Arábia és a térség belügyeibe”. A GCC főtitkára, Abdel-Latíf ez-Zajáni közölte, hogy a szervezet tagállamai újabb lépéseket hozhatnak „Irán támadásaival” szemben.
Az ülést követő sajtótájékoztatóján hasonlóan nyilatkozott Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter is. Azt hangoztatta, hogy a helyzet súlyosbodásáért Teheránt terheli felelősség, és ha a síita ország nem változtat magatartásán, akkor Rijád „további lépéseket” fog tenni ellene, bár konkrétumokat nem közölt ezekről.
Az iráni külügyminiszter eközben arról biztosította Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt, hogy Teheránnak nem érdeke a Szaúd-Arábiával kialakult diplomáciai viszály éleződése. A külügyminiszter a világszervezet főtitkárának küldött levélben kifejtette: az iráni kormány álláspontja szerint a szaúdi vezetésnek kell eldöntenie, hogy a szomszédokkal való jó kapcsolatokat és a térség stabilitását részesíti-e előnyben a további ellenségeskedéssel szemben. Mohammad Dzsavad Zarif szerint Teherán a feszültség enyhítésének szándékát kívánta jelezni azzal, hogy nem engedélyezte a péntekre tervezett, Szaúd-Arábia-ellenes, országos méretű tömegtüntetéseket, és – mint a miniszter fogalmazott – csak arra adott engedélyt, hogy a pénteki imák után kisebb tüntetéseket tarthassanak.
Rijád és Teherán között azt követően robbant ki diplomáciai konfliktus, hogy Szaúd-Arábia január 2-án negyvenhat más elítélttel együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot, akit terrorizmus miatt ítéltek halálra. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel, válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal.
A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő, arab Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsák lakta Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért.
