Az egyik oldalon Hitler-bajusszal elcsúfított, avagy a francia vállalkozószövetség bábjának és Francois Hollande távozó elnök bizalmas örökösének beállított Emmanuel Macron, a másik oldalon pedig a hazugként megbélyegzett, „igazoltan korruptnak” felcímkézett Marine Le Pen – a francia fővárosban itt-ott feltűnő választási plakátok is tanúi a rendkívül negatív, a személyeskedő szerdai tévévitában kicsúcsosodott idei kampánynak. De a legtöbb járókelő ügyet sem vet ezekre.
Párizs az utóbbi évek nagy terrorhullámai és az első választási forduló előtti gyilkos merénylet dacára péntek – két nappal a döntő voksolás előtt – ugyanúgy lüktetett, mintha mi sem történt volna. A Szajna-parti Trocaderónál, az Eiffel-toronnyal átellenben az ifjú házasok önfeledten fényképeztetik magukat, a csecsebecseárusok szolgálják a szuveníripart, és Jagr-mezes cseh vagy szlovén nemzeti sálas szurkolókba is belebotlunk, lévén megkezdődött Párizsban a jégkorong-világbajnokság.
Azért mégsem minden pontosan olyan a forgatagban, mint azelőtt volt. Ha a háttérben húzódnak is meg, a világváros csomópontjain ott állnak a felfegyverzett rendőrök, és nem sok minden kerüli el a figyelmüket. – Van sajtóengedélyük? Mihez kellenek ezek a fotók? – vont bennünket kérdőre egy járőr, miért készítünk róluk képet. Megmagyarázzuk. – Rendben, de akkor ennyi is volt – így a kurta válasz. Mint emlékezetes, az első forduló előtt a Champs-Élysées sugárúton végzett egy francia rendőrrel egy merénylő.
Péntek reggel a normandiai Évreux-ben, egy légitámaszpont közelében vettek őrizetbe egy szélsőségest; a Korán egy példányát, illetve töltényeket találtak nála, és rábukkantak lőfegyverekre is, amelyeket elrejtett. A két elnökjelölt, Macron és Le Pen eközben vidéki helyszíneken tartotta meg utolsó kampánygyűlését.
Párizsban és környékén a legtöbb megkérdezett – akit a Magyar Idők a két jelöltről próbált faggatni – negatív választ adott. – Nehéz döntés, tanácstalan vagyok, hogy elmenjek-e újra voksolni.
Le Pen rosszat hozna Franciaországnak, Macron pedig a vállalatvezetőknek jó, nem áll közel a hétköznapi emberekhez – mondja Yannick, a fiatal street food árus a tengerészeti múzeum közelében. Ő az első fordulóban Jean-Luc Mélenchonra, a vártnál sokkal jobban szerepelt, csaknem 20 százalékot kapott szélsőbaloldali jelöltre voksolt. Csakúgy, mint minden tízből hat további franciának, az ő választottja sincs már versenyben. (A 11 kandidáló közül 9 még áprilisban kiesett. Párizs húsz kerületéből hétben győzött olyan jelölt, akire már nem lehet szavazni; Macron 13-at húzott be, Le Pen egyet sem.)
A Stade de France nemzeti futballstadiontól nem messze található előváros, Aulnay-sous-Bois egyik sörözőjében, a Le Rond-Point-ban a középkorú nyomdász, Patrick nem gondolkozik ennyit a vasárnapi programján. – Otthon maradok. Nem érdekel olyan nagyon a politika. Macron túlságosan zöldfülű, nincs megfelelő tapasztalata – mondja a 39 éves elnökjelöltről, akiből hétfő reggelre az V. köztársaság legfiatalabb megválasztott államfője lehet.
– Igaz, volt már fiatal elnökünk. Ki is? Giscard d’Estaing? – kérdez vissza Patrick, megállapítva: azért az utóbbi a megválasztásakor idősebb volt Macronnál. – Természetes, hogy a migráció és a munkanélküliség is nagy probléma, bár engem szerencsére egész életemben nem sújtott az utóbbi. De amikor bezárt nálunk a Citroën-gyár, mert máshová telepítették a termelést, rengeteg ember elveszítette a munkáját. Ezzel együtt nekem Le Pen túl sok. Nem támogatom őt sem – mondja a férfi.
A 80 ezres Aulnay-sous-Bois sok szempontból válságváros, két hullámban is részese volt korábban a Párizs környéki zavargáshullámnak. Az állástalanok aránya már öt éve is az országos átlag háromszorosa volt; most a fiatalok körében a 36 százalékot, egyes részeken pedig az 50-et is eléri. Februárban a Théo L.-ügy kapcsán került ismét az országos hírekbe. A 22 éves fiatalembert – állítása szerint – a rendőrök brutálisan bántalmazták, miközben rasszista szidalmakkal illették. Vizsgálat indult, a kórházban Hollande elnök is meglátogatta.
A sokszor etnikai színezetben megjelenő feszültség dacára Aulnay-sous-Bois nem vált Marine Le Pen észak-franciaországi hátországának részévé. Mélenchon nyerte itt fölényesen az első fordulót, 33 százalékkal, a Nemzeti Front jelöltje csak 14-et kapott. – Én? Dehogy! Várom, hogy elmehessek nyugdíjba, aztán irány a vidék! – feleli Patrick, a nyomdász arra a kérdésre, hogy ezen a településen akar-e hosszú távon is élni. Majd leteszi kávéscsészéjét, és elköszön.
A település egyik iskolája előtt egy idős asszony háborogva mutat a két jelölt választási plakátjára. – Balsorsot jelentenek ezek Franciaország számára! – mondja, majd elsírja magát. Mint megtudjuk, spanyol születésű, ötven éve él francia földön, de nem vette fel az itteni állampolgárságot, ezért nem is szavazhat. De a gyerekei igen, és a gaulle-ista, szuverenista jelöltet, az áprilisban hatodik helyen végzett Nicolas Dupont-Aignant nemzetgyűlési képviselőt támogatták.
Ő azzal rombolta le nimbuszát pártjában, a Talpra, Franciaország!-ban, hogy annyira közel került Le Penhez, hogy a politikusnő a miniszterelnöki tisztséggel kínálta meg arra az esetre, ha őt államfőnek választják. A nemzetgyűlési választásokat egyébként – ugyancsak két fordulóban – júniusban tartják. A párizsi politika egyik nagy kérdése, hogy milyen parlamenti támogatással kormányozhat a leendő köztársasági elnök, akárki is lesz az.
A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmény szerint Macron 62:38 arányú győzelemre számíthat, mégpedig 68 százalékos választói részvétel mellett. Egy további mérés csaknem ugyanakkora támogatottságot, 61,5 százalékot jelez előre a függetlenként, de az En Marche (Lendületben) mozgalom fejeként induló liberális jelöltnek, míg 38,5-öt ellenfelének.
A biztosan voksolók aránya ez utóbbi szonda szerint 76 százalék. Annyi bizonyos: a párizsi bulvárok kioszkjaiban kihelyezett lapok is egyértelmű eredményre számítanak. „Le Pen hajótörését követően Macron a szuperfavorit” – áll a konzervatív Le Figaro címlapján, míg a liberális Le Monde szerint „A kampányvég megerősíti Emmanuel Macron előnyét.”
A félelem uralta az elnökválasztási kampányt
– Az én kezemben sincsen varázsgömb, számos meglepetést láthattunk már a választások során, de minden létező mutató szerint Marine Le Pennek nagyon kevés esélye van arra, hogy megnyerje az elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulóját. Még ha a 47 millió francia választópolgárnak a fele járul csak az urnákhoz, Le Pennek akkor is legalább 11 millió voksot kellene gyűjtenie a győzelemhez, ami igen-igen valószínűtlennek tűnik – mondta a Magyar Időknek Párizsban Nonna Mayer, a francia politikatudományi elitegyetem, a Sciences Po Európai Tanulmányok Központjának nyugalmazott kutatási igazgatója.
A Francia Politikatudományi Társaság volt elnöke úgy véli: Le Pen szempontjából különlegesen rosszul sikerült a szerda esti, utolsó tévévita Emmanuel Macron ellenében, s ezért saját táborán belül is bírálatok érték. – Percek alatt lerombolta az imázst, amelyet kialakítani igyekezett, hogy pártját mérsékeltnek állítsa be. Összevissza vádaskodott – mondta a politológus.
Mindamellett a francia politika elmúlt öt évében világossá vált: nagyon komolyan megerősödött Marine Le Pen és a Nemzeti Front; a mostani, áprilisi első fordulóban elért 7,7 millió szavazó is történelmi rekord a párt szempontjából az elnökválasztásokon. A hagyományos politikával szembeni kiábrándultságot mutatja, hogy a franciák mindössze 5 százaléka bízik a pártokban, és különösen csalódtak a polgárok Francois Hollande szocialista elnök politikájában. – Az államfő nem tartotta be ígéreteit – mondta a szakértő, aki úgy látja, a legfontosabb kampánytéma az idén a vásárlóerő és a magas, 10 százalék körüli munkanélküliség volt.
A Nemzeti Front szavazótáborára jellemző, hogy a fontossági sorrendben a legelső helyre teszi a terrorveszélyt és a bevándorlást, és az ezekhez való viszonyát alapvetően a félelem határozza meg. Ugyanakkor most, hogy Marine Le Pen bejutott a második fordulóba, az ellentábort is a félelem hajtja. Mégpedig az attól való félelem, hogy a Nemzeti Front politikája akár az Elysée-palotáig is repítheti a pártelnökségről formálisan lemondott, de ezzel együtt pártja erős emberének számító politikust. A franciák 58 százaléka szerint Le Pen veszélyt jelent a demokráciára. Ez a mutató 2014 óta, vagyis azóta növekvőben van, hogy a Nemzeti Front az ország legnépszerűbb pártjává lépett elő, s eközben a mérsékelt jobboldal leszerepelt.
A korrupciós ügyéből kikecmeregni nem tudó, az első fordulóban a harmadik helyen végzett Francois Fillon az őszinteség jelöltjének állította be magát. Megígérte: nem jelölteti magát, ha vizsgálat indul ellene, mégis megtette. A sajátjai is elfordultak tőle – állítja Nonna Mayer, utalva arra: az átlagember szemszögéből nagyon sok pénz az a mintegy egymillió euró (314 millió forint), amelyet Fillon az ellene felhozott vád szerint a családjának juttatott.
Macron a kampányban negatívan nyilatkozott Orbán Viktor kormányfőről. Ha ő lesz a francia elnök, jelentheti-e ez Magyarország rosszabb megítélését az EU második legfontosabb tagállamában? – kérdeztük. – Nem egy másik tagország megbüntetéséről van itt szó, hanem arról, hogy vitatkozni és egyetértésre kell jutni arról, miben állnak az alapvető jogok és a demokrácia – felelte lapunknak Nonna Mayer. Sz. L.