Hawaii Nagy-szigetén már több mint 21 négyzetkilométeres területet borított be a láva, települések semmisültek meg, legalább kétezer embernek kellett elhagynia otthonát, a láva új szárazfölddel gyarapítja a szigetet. Eközben robbanásos vulkánkitörések kezdődtek Indonézia legaktívabb és egyik legveszélyesebb tűzhányóján, a Merapin, majd a guatemalai Fuego produkált heves robbanásos kitörést. „Nincs kapcsolat a felsorolt vulkáni események között, ezek egymástól teljesen függetlenül zajlanak!” – állítja Harangi Szabolcs, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vulkanológusprofesszora.
Emberáldozatokkal járó természeti katasztrófák után mindig felvetődik a kérdés: miért nem lehetett a tragédiát megelőzni? A Fuego az egyik legaktívabb tűzhányó a Földön, 2002 óta folyamatosan működik, eddigi utolsó nagy kitörése 1974-ben volt. Jellemző rá, hogy a rövid nyugalmi szüneteket hol kisebb, hol nagyobb kitörések követik. Az elmúlt években tucatnyi olyan kitörése volt, aminek vulkáni hamuanyaga komoly gondokat okozott a környék lakosságának.
Nem ismeretlen vulkán tehát, sőt tudjuk, hogy komoly veszélyt jelent a lakosságra. Akkor miért nem lehetett előre jelezni ezt a vulkánkitörést? Az ELTE professzora szerint a vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével. Az előrejelzéshez nélkülözhetetlenek a megfigyelések, az adatok. Kellő mennyiségű adattal azonban csupán néhány helyről rendelkeznek. Másrészt minden vulkán más, minden tűzhányó más jeleket ad, és vannak olyanok is, amelyek egyáltalán nem jeleznek előre egy vulkánkitörés előtt.
„A guatemalai Fuegóról például azt kell tudni, hogy bár az ország legaktívabb tűzhányója, csupán néhány földrengést észlelő műszer (szeizmométer) rögzíti a jeleket. Ez messze nem elegendő ahhoz, hogy valós és pontos képet lehessen kapni a kipattanó földrengések jellemzőiről. Pedig ez a magma felnyomulásának, a magmában kialakuló és potenciálisan nagy robbanásos kitörést okozó belső nyomás kialakulásának legjobb jelzője. Másrészt nincs a felszínmagasság változását folyamatosan figyelő műszer sem, ami szintén kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy nagyobb kitörést esetleg előre lehessen jelezni” – figyelmeztet Harangi Szabolcs, aki részletesen ír a jelenségről a Tűzhányó.blogspot com portálon is.
Egy nagy kitörés előtt ugyanis a felszín akár több centiméterrel megemelkedhet. A műszerezettség hiánya több okra vezethető vissza: egyrészt a Fuego megközelítése nem egyszerű, műszert kihelyezni nem könnyű. A vulkáni veszélyt előre jelző eszközök és azok működtetése nem olcsó. Ezzel is magyarázható, hogy a Föld aktív és veszélyes vulkánjainak több mint felén nincs rendszeres műszeres megfigyelés! Másrészt a működtetéshez szükséges szakképzett, tapasztalt szakemberekből szintén hiány van. Mindezek a problémák különösen élesen jelentkeznek a kevéssé fejlett országokban.
A vulkáni működésben azonban előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek évszázadonként vagy évezredenként egyszer-egyszer következnek be. Ilyenre nehéz az ott lakóknak felkészülniük. A Fuego mostani kitörése a korábbi, 1974-es kitöréshez mérhető, a következményei azonban jelentősebbek.