Az utóbbi években folyamatos bírálatok érték hazánkat a nyugati világból, amiért pragmatikus kapcsolatot tartunk fenn Oroszországgal, de ma már a nyugati világ is ilyen kapcsolat kialakítására törekszik – mondta szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: a csütörtöki tárgyalásokon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szóba kerülnek energetikai, oktatási, nehézipari kérdések, továbbá téma lesz több gyógyszeripari és mezőgazdasági beruházás is. Így napirendre kerül a Dunaferr, amellyel kapcsolatban az orosz fél nyitott, hogy jelentős beruházásokat hajtson végre idén is. A gyógyszeripart illetően a Richter és az Egis megkapta az engedélyeket, hogy exportálhasson és részben termelhessen Oroszországban. A Richter Oroszországban egyébként a második legjelentősebb szereplő a receptköteles patikai piacon, és az orosz kormány szoros együttműködésre törekszik a gyógyszeriparban, e kooperáció zászlóshajója lehet a Richter.
Szijjártó Péter az energetikai kérdésekkel kapcsolatban közölte: a két éve kötött megállapodás értelmében már tavaly minden részletkérdést lezártak a magyar–orosz hosszú távú gázvásárlásról, így most abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy már a 2021 utáni helyzetről tudnak beszélni. Magyarország energiabiztonságát több lépés is veszélyezteti, így a Déli Áramlat vezeték ellehetetlenítése és az, hogy Horvátország, valamint Románia továbbra sem felel meg annak az uniós kötelezettségnek, hogy biztosítsa a kétirányú gázszállítást – magyarázta. A legmegbízhatóbb energiabiztonságot garantáló partner így Oroszország – fűzte hozzá. A tárcavezető kitért arra: Paks II-t illetően ugrásra készen állunk, várjuk az EU utolsó engedélyét, hogy a bővítés megkezdődjön.
Kiemelte: az orosz szankciók bevezetése óta a magyar gazdaságot 6,7 milliárd dollár veszteség érte az elveszett exportlehetőségek miatt, és ez magyar vállalatok bevételkiesése, magyar munkahelyeket sodortak veszélybe az intézkedések. Továbbra is csak a magyar érdekeknek megfelelően „vagyunk hajlandók hozzáállni” a szankciókhoz, amelyek politikai és gazdasági szempontból is sikertelennek bizonyultak – magyarázta.
Szijjártó Péter szerda este a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval, valamint Szergej Lavrov külügyminiszterrel is találkozott, csütörtökön reggel pedig Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel tárgyal. Moszkva nagy jelentőséget tulajdonít a paksi atomerőmű két blokkal történő, 12 milliárd euró értékű bővítésének. A projekthez szabott öt feltétel közül négy teljesítéséről már megállapodtak, „és magyar kollégáink azt bizonygatják, hogy az ötödik kérdést is képesek lezárni” – ezt már Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó mondta szerdán Moszkvában újságíróknak.
Hangsúlyozta, Moszkvában is aggodalmat váltott ki, hogy az utóbbi három év alatt felére csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom és befektetések értéke, egyebek között az Oroszországot sújtó nyugati szankciók és bizonytalanságok következményeként. Usakov rámutatott, hogy a két ország közötti együttműködés fejlesztésében jó kilátásokat kínál a kőolaj- és földgázipar. Jelezte, hogy Magyarország csatlakozhat a Gazprom orosz gázipari vállalatnak az Északi Áramlat és Török Áramlat gázvezeték kiépítését célzó két projektjéhez. A budapesti megbeszéléseken szó lesz autóbuszok és vasúti vagonok gyártásának, valamint a budapesti metró felújításának kérdéseiről. Napirendre kerül annak az adósságnak a kérdése is, amelyet a csődbe ment Malév halmozott fel kisebbségi tulajdonosánál, az orosz Vnyesekonombanknál.
A MEGBESZÉLÉS TÉMÁI
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó szerint többek között ezek a témák kerülnek terítékre az Orbán–Putyin-találkozón:
-A paksi atomerőmű bővítése és finanszírozása
-A kétoldalú kereskedelem és befektetések élénkítése
-Kőolaj- és földgázipari együttműködés az Északi és a Török Áramlatban
Autóbuszok és vasúti vago- nok gyártása, metrófelújítás
-A Malév-adósság rendezése a Vnyesekonombanknál
-Az ukrán és a közel-keleti válság
-Két dokumentum aláírása. Az egyik egy konzultációs tervezet 2017-re az orosz és a magyar külügyminisztérium között, a másik a két ország régióközi együttműködési programja a 2017–2022 közötti időszakra