A Szaúd-Arábia vezette csoport követeléseire – amelyek között szerepel a török katonák kiutasítása, valamint az al-Dzsazíra hírtelevízió felszámolása is – Doha hivatalosan ugyan nem adott választ, ám Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari külügyminiszter még szombaton azt mondta, a követeléseket úgy fogalmazták meg, hogy azokat Katar visszautasítsa. A külügyminiszter vasárnap rövid látogatást tett Kuvaitban, az ügyben közvetítőként eljáró Szabah al-Ahmad al-Szabah emírnél.
A kuvaiti uralkodó kérte a 48 órás halasztást, amelyet Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom is elfogadott. Az egyelőre nem tisztázott, milyen további szankciókkal kell szembesülnie Dohának, ha az újabb határidő elteltével sem sikerül megállapodnia a bojkottáló országokkal. Elemzők szerint könnyen elképzelhető, hogy a négy ország pénzintézetei kivonják tőkéjüket Katarból, megnehezítve ezzel az aprócska ország pénzügyeinek intézését. Az se zárható ki, hogy az említett országok hosszú távon arra fogják kérni külföldi partnereiket, hogy válasszanak a katariak és a bojkottáló országok között, ezzel szűkítve a „renegát” Öböl menti monarchia mozgásterét.
Azt viszont egyelőre nem tudni, meddig bírják a katariak a viszályt anyagilag, s milyen hatással lesz az Katar és Irán, illetve Törökország viszonyára. Ha ugyanis a szaúdiak vezette koalíció továbbra is nyomás alatt tartja Katart, könnyen lehet, hogy ezzel Irán felé tolja el a kicsi, de roppant erős államot. Igaz ugyanakkor, hogy Katar erejét nem csupán gázkincse adja, hanem az elmúlt évek alatt szisztematikusan felépített önmenedzselése, amely többé tette Katart egyszerű bankjegykiadó automatánál.
Az említett önmenedzselés része az a hatalmas, sporthoz kötődő program, amelynek részeként például a 2022-es futball-világbajnokságot is az országban rendezik, dacára annak, hogy minden körülmény ez ellen szól. A brit Daily Telegraph című lap tegnap arról számolt be, hogy a mintegy 200 milliárd dolláros építkezési projekt résztvevői nem tudják, be tudják-e fejezni a munkát, így vészforgatókönyveket készítenek, mi történik, ha a diplomáciai vihar miatt az egész vb-rendezés kútba esik.
A katariak szerint szó sincs ilyen veszélyről. Egy, a kormánynak dolgozó ügyvéd azt mondta, szükség esetén török építőipari cégek be tudják fejezni a munkát. Az építőanyagok többsége viszont szárazföldi úton, Szaúd-Arábián keresztül érkezik Katarba, amely jelenleg a blokád miatt nem járható, de az érintettek bíznak abban, hogy hamarosan megoldódik a probléma.
A négy érintett ország külügyminiszterei szerdán Kairóban fognak egyeztetni Katar ügyében, addigra már a katari válasz ismeretében. A katariak előre jelezték, hogy a 13 pontról értelmetlen tárgyalni, azok a katari függetlenség kérdését érintik, lemondani az ilyen alapvető jogaikról nem hajlandók. A másik oldalon ugyanúgy a tárgyalásoktól való elzárkózás a jellemző, a pontokról nem egyeztetni szeretnének, azokat vagy elfogadja Katar, vagy vállalja a következményeket.