Jeff Williams az orosz Oleg Szkripocska társaságában nyitotta ki a modult elzáró ajtót. A repülésirányítóknak azt mondta, hogy tisztának tűnt, bár kissé hideg volt bent, illetve nem látott páralecsapódást a felületeken. A henger alakú, 3,7 méter hosszú, 3,2 méter átmérőjű, 16 köbméter hasznos térfogatú Beam az első, űrhajósoknak szánt felfújható szoba, amelynek mintájára nagyobbak is csatlakozhatnak majd a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).
A különleges lakhelyet gyártó Robert Bigelow vállalkozó reményei szerint a könnyen szállítható modulokban majdan a Holdra vagy a Marsra utazó űrhajósokat is elszállásolhatják. A „minden kezdet nehéz” kitétel azonban ebben az esetben is igaznak bizonyult.
Még április elején a SpaceX vállalat űrhajója vitte az űrállomásra a kísérleti lakómodult. Május közepén próbálták először felfújni, azonban a szerkezetet a Földön úgy összehajtogatták, hogy nem akart szétnyílni. Mivel a NASA 17,8 millió dollárt fizetett érte, várható volt, hogy tovább próbálkoznak.
Jeffrey Williams a műszereket ellenőrzi
Egy héttel később, másodszorra sikerült. Hét óra alatt fújták fel a modult, amely az űrállomás olasz gyártású, tizenkilenc tonna tömegű Tranquility (Nyugalom) moduljához kapcsolódik. (Valószínűleg a burkolatot alkotó rétegek tapadtak össze a kelleténél jobban a hosszú tárolás alatt, és ezért nem jártak sikerrel először.)
A 400 kilométeres magasságban keringő Nemzetközi Űrállomás henger alakú helyiségét a következő két évben alapos tesztelésnek vetik alá. Kedden és szerdán újabb szenzorokat telepítettek a kabinba, hogy így ellenőrizzék a szivárgásmentességet, illetve mérjék, hogy milyen hatások érhetik a belsejében tartózkodó űrhajósokat. Az érzékelőkkel többek közt a mikrometeorit-becsapódásokat figyelik, a hőmérsékletet, a nyomást és a sugárzást mérik. Biztonsági okból az ajtót a műszerek behelyezése után bezárják – olvasható a Blogs.nasa.gov-on.
A Beam a tervek szerint két éven át kering az űrállomással, utána leeresztik, a robotkarral eltávolítják az ISS-től, majd a légkörben megsemmisül.
