Spanyolország tegnap ünnepelte demokratikus alkotmánya aláírásának 40. évfordulóját. A parlamentben összegyűlt az állami és kormányzati képviselők színe-java, hogy együtt emlékezzenek arra az 1978-as pillanatra, amikor véget ért a Franco-éra, és megtörtént a demokráciába való átmenet. Az ünneplés azonban keserédes: úgy fest, Spanyolország egysége ma gyenge lábakon áll. Az alkotmányt két oldalról támadják a politikai erők, miközben a katalán vezetés az elszakadásért küzd, és a szélsőjobboldal is megjelent a politikai palettán.
A politikusok egységre szólították fel az országot az ünnepségen, VI. Fülöp király pedig hangsúlyozta, párbeszéd szükséges a problémák és az ellentétek megoldásához. Az egyetértés valóban elkél a spanyoloknál: a függetlenségért küzdő katalán vezetés és Madrid még távol áll a megállapodástól. Miközben Madrid a spanyol alkotmány 155. cikkére hivatkozva leszögezte, a függetlenedés alkotmányellenes, a függetlenségiek ultimátumot adtak a kormánynak.
A szeparatista Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) kijelentette, csak akkor támogatja a 2019-es költségvetési tervezetet, ha Pedro Sánchez miniszterelnök egy tervet ajánl Katalónia számára, amelynek része egy függetlenségi népszavazás is. Sánchez, aki a szocialista párt élén kisebbségi kormányban vezeti Spanyolországot, előre hozott választás kiírását helyezte kilátásba, amennyiben nem áll mellé a parlament többsége a költségvetési vitában. A választás időpontja egyébként egybeesne az önkormányzati és az európai parlamenti választásokkal.
A királyi család tegnap. A politikai helyzet kisebb tapsot kapott
Fotó: REUTERS/Susana Vera
Spanyolországban a negyvenéves alkotmánnyal kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Elemzők szerint a gyorsan elfogadott alaptörvény nem adott lehetőséget a bürokrácia, a rendőrség és az intézmények alapvető átalakítására. Az alaptörvény egy 17 autonóm közösséget vezető, föderatív demokráciamodellt állított fel, amivel szintén sokan máig nem elégedettek. Az alkotmány megpróbálta összefésülni az országban élő számos nemzeti identitást, amibe több régió nem nyugodott bele, így sokan nagyobb autonómiát követelnek a regionális parlamenteknek. Ezzel szemben a Spanyolország egységéért küzdő politikai erők erősebb központi vezetésért lobbiznak.
Abban azonban mindenki egyetért, hogy az alkotmány nem definiálja pontosan a hatalom megosztását a központi kormány és a tartományi vezetések között, amin mindenképpen változtatni kell.
Miután a spanyol szocialista vezetés a nyáron az eddiginél jóval liberálisabb és befogadóbb politikát hirdetett, az ezzel kapcsolatos elégedetlenség is felütötte a fejét, a radikális Vox nevű párt színeiben. A múlt vasárnapi andalúziai tartományi választáson először került be spanyol törvényhozásba szélsőjobboldali párt a Franco-éra vége óta. Jól szimbolizálja a helyzetet, hogy Franco tábornok tervezett exhumálása és újratemetése kapcsán sem született egyetértés Spanyolországban.
