Hivatalosan is bejelentette megszűnését a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet csütörtökön, ám a közleményt nem fogadta kitörő örömmel a spanyol közvélemény. A baszk függetlenségért küzdő, csaknem hatvan éve létrejött szervezet nevéhez több száz ember halála fűződik, és a terrorcselekmények nagy része még mindig nincs felderítve.
Most a spanyol kormányzattól várnak lépéseket az áldozatok hozzátartozói és a túlélők, a jogaikért küzdő csoport, a Covite (Comité de Víctimas del Terrorismo) aktivistái is utcára vonultak. Szerintük tarthatatlan, hogy a 858 ember haláláért felelős szervezet számos tagja még mindig szabadlábon van, ezért nagyobb erőfeszítést várnak a terrorcselekmények kivizsgálása és a bírósági ítélkezés terén.
– Keserédes pillanat ez, ha azokra az emberekre gondolok, akik a szervezet célpontjait jelentették – írja véleménycikkében Aurora Intxausto baszk újságírónő az El País spanyol lapban, aki egy bombatámadás túlélője volt családjával együtt 2000-ben. – Tisztában vagyok vele, hogy az elmúlt években a demokrácia megerősödött Spanyolországban, de továbbra is előttünk áll, hogy tisztázzuk a történteket – emelte ki.
Az áldozatok hozzátartozói attól tartanak, hogy a kormány elsiklik az ügy felett. – Túl azon, hogy a terroristák nem értek el semmit, bűntársaik egy része beépült az intézményrendszerbe. Az elmúlt ötven év nem tűnik el, bármennyire erős a spanyol demokrácia – idézi az Euronews oldal egy harminc éve meggyilkolt rendőrfőnök lányát, Tereza Díazt.
Spanyol rendőr közvetlenül egy gépkocsiban robbanó bombatámadás után 1994-ben
Fotós: Reuters
A terrorcsoportot sokan kritikával illették a spanyol médiában, úgy vélik, a szervezet nem jobb belátásból oszlatta fel magát, hanem ez a vereségének következménye. Az ABC című konzervatív napilap szerint az ETA a feloszlásáról szóló közleményben áldozatként próbálta beállítani magát, és üzenetéből hiányzott a teljes és feltétlen bocsánatkérés az áldozatoktól, valamint a múltban alkalmazott terrorizmus elutasítása is.
– Az ETA bejelentheti megszűnését, de nem tűnnek el bűnei – fogalmazott Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is, hozzátéve, hogy továbbra is folyik a nyomozás, hogy felderítsék a bűnelkövetőket. – A szervezet nem érhet el semmit az új „propagandaműveleteivel” – tette hozzá a kormányfő azzal kapcsolatban, hogy a szervezet továbbra is aktív szereplő kíván maradni a baszk politikai közéletben.
– Semmivel nem tartozunk és semmit nem kell megköszönnünk a terroristáknak. A köszönet és az elismerés természetesen az áldozatokat illeti, akikre mindig emlékezni fogunk – tette hozzá Rajoy.
Komoly politikai vita indult arról is, hogy mi lesz a sorsa annak a 245 elítélt terroristának, akik Baszkföldtől távol eső spanyol börtönökben töltik büntetésüket. A foglyok otthonuktól távoli elhelyezését a terrorizmus elleni harc egyik eszközeként használták korábban, és a hozzátartozók évek óta követelik, hogy közelebbi börtönökbe kerüljenek.
