A látogatások után minden alkalommal tiltakozik Kína és Dél-Korea, amelyek egyaránt japán megszállás alatt voltak a háború idején. Japánban viszont a legtöbben úgy értelmezik, hogy az elesett hősök Japánért haltak meg, így függetlenül attól, milyen katonai múltjuk volt, jár nekik a főhajtás a legfelső szintről is.
Tegnap Abe Sinzó kormányfő nem volt ott a szentélyben, de 73 jelenlegi képviselő igen, ahogy 96 küldött, akik más képviselőket helyettesítettek. Abe várhatóan idén nem fog elmenni, de minden évben küld rituális felajánlást. Utoljára 2013 decemberében volt személyesen jelen a szentélyben, azt a lépést elítélték az említett szomszédok, ahogy a nagy szövetséges, az Egyesült Államok is csalódottságát hangoztatta. Az időzítés is kényes, hiszen két héten belül várható háromoldalú találkozó Kína, Korea és Japán vezetői között, emellett hivatalos kétoldalú megbeszélés is lesz Abe és Pak Gjun Hje koreai elnök között.
A képviselők csoportja előtt vasárnap a japán kormány két minisztere is fejet hajtott a szentélyben, Takaicsi Szanae belügyminiszter és Ivaki Micuhide igazságügy-miniszter.
Kína hivatalos hírügynöksége a látogatás után véleménycikkben ítélte el a képviselők főhajtását, összekapcsolva azt a nemrégiben módosított katonai doktrínával. A cikk szerint a látogatás nagyon provokatív, és „megkérdőjelezi annak az országnak a béke iránti elkötelezettségét, amely azt ígérte, hogy nem ismétli meg újra a háború pusztítását”.