A segélyszervezetek munkatársai várakozásainak megfelelően az élelmiszert és gyógyszert szállító konvoj – a Reuters hírügynökség által megszólaltatott szemtanúk szerint – a délutáni órákban érkezett meg Madajába, mivel a teherautóknak a kormánycsapatok legalább húsz ellenőrző pontján kellett keresztüljutnia. A felkelők kezén lévő várost fél éve tartják ostromzár alatt a kormánycsapatok, írta az MTI. Madajába legutóbb októberben érkezett élelmiszersegély. Jelentések szerint azóta legalább kéttucatnyian éhen haltak, és az ENSZ adatai alapján mintegy negyvenezer ember – köztük húszezer gyermek – szorul „azonnali életmentő segítségre” a libanoni határ közelében fekvő városban.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) korábban bejelentette, hogy egy hónapra elegendő élelmiszert készülnek szállítani több mint 40 ezer ember számára Madajába, illetve 20 ezer fő számára két észak-szíriai településre. A francia külügyi tárca vezetője emlékeztetett arra is: a szíriai béketárgyalásokat mindössze két hét múlva tervezik elkezdeni. Megismételte, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök nem maradhat hatalmon, illetve Párizs az ENSZ Biztonsági Tanácsával kíván konzultálni, hogy nyomást fejtsenek ki Damaszkuszra, amiért válogatás nélkül katonai célpontok mellett civileket is támad.
A helyzet azonban nem egyértelmű. A madajai éhínséget bemutató, szívszorító filmek egyike-másika szándékosan manipulált, máshol készült felvétel, amelynek kifejezett célja, hogy a segélyszállítmányokat be tudják juttatni Madajába. Szíria szerint az egész szituáció szándékosan tervezett; Madajában nincs éhínség, a kormány megfelelő mennyiségű ételt juttat el a falvakba a környéken, amit azonban elrabolnak a lázadók, majd drágán eladják a lakosságnak. Basar Dzsaafari, Szíria ENSZ-nagykövete azt mondta, a sajtóban bemutatott felvételek az al-Dzsazíra katari és az al-Arabíja szaúdi hírtelevíziók szándékos torzításainak eredményei, s minthogy a két említett állam a háborúban Szíriával ellentétes oldalon áll, a lázadók, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet támogatói, céljuk a damaszkuszi kormány befeketítése, démonizálása a béketárgyalások előtt.
A segélyszervezetek helyzete nagyon kényes ebben az esetben, ugyanis háborúban szinte bizonyosan nemcsak segítők kapcsolódnak be az élelmiszer elosztásába, hanem a harcban részt vevők ügynökei, kémek vagy akár katonák is. Ezért ódzkodnak a háborús kormányok a külföldi segélyszervezetek beengedésétől, humanitárius folyosók létrehozásától, mivel azzal gyakorlatilag tálcán kínálják fel az ellenségnek a lehetőséget újabb akciók végrehajtására. Ezzel együtt a segélyszervezetek is tartanak attól, hogy beférkőzhetnek soraikba, és a jó szándékúnak vélt segítőkről kiderülhet, hogy más célból veszik fel a megkülönböztető mellényt.