Váratlan fordulat következett be a Kennedy-gyilkosság titkosított dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát illetően, ugyanis Donald Trump korábbi ígéretével szemben – engedve a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) nyomásának –, mégsem tette hozzáférhetővé az összes aktát.
A Fehér Ház helyi idő szerint csütörtök este kiadott közleményéből az derült ki: bár az amerikai országos levéltár nyilvánosságra hozott 2800 dokumentumot, 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb adat továbbra is titkos marad. Később maga az amerikai elnök is kiadott egy memorandumot, amelyben úgy fogalmazott: minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni.
Nincs más választásom – ma –, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának” – áll a közleményben. A történtek minden bizonnyal a további összeesküvés-elméleteknek kedveznek, hiszen az amerikai elnök a szerda esti Twitter-bejegyzésében még egyértelműen azt ígérte, hogy „lerántja a leplet” John Fitzgerald Kennedy 1963-as meggyilkolásával kapcsolatos valamennyi, eddig ismeretlen részletről. A The Hill című lap információi szerint egyébként Trump elrendelte, hogy az elkövetkező 180 napban alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat, ezt követően pedig valószínűleg hozzáférhetővé teszik őket.

Oswald fenyegetettségéről is tudtak az amerikaiak
A CIA és az FBI álláspontja egyébként hetek óta ismert volt az ügy kapcsán, az amerikai sajtó több feltáró cikket is közölt arról, hogy a szövetségi testületek magas rangú vezetői milyen intenzíven lobbiztak az amerikai elnöknél a titkosítás fenntartása mellett. Ennek oka, hogy bár a Kennedy-gyilkosság közel 54 éve történt, a szóban forgó dokumentumokat 1992-ben titkosították 25 évre, ezek az akták tehát még ma is aktív titkosszolgálati állománnyal is kapcsolatba hozhatók, ráadásul olyan CIA-s műveletekre is fény derülhet, amelyet a hírszerző ügynökség a mai napig alkalmaz.
Bár a Kennedy-gyilkosság eddig titkosított dokumentumai körül nagy a nemzetközi érdeklődés, történészek és elemzők nem számítanak arra, hogy a JFK-akták teljességének nyilvánosságra hozatala alapjaiban változtatná meg a gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság jelentésének megállapításait és következtetéseit. A nemzetközi sajtó közben megkezdte a csütörtökön elérhetővé vált adatok feldolgozását. A BBC brit közszolgálati médiatársaság például rábukkant egy feljegyzésre, amely szerint a Cambridge News című vidéki brit lap már Kennedy meggyilkolása előtt rejtélyes figyelmeztetést kapott arról, hogy hamarosan valamilyen „nagy hír” várható. Az MI5 kalkulációja szerint a rejtélyes hívó 25 perccel Kennedy meggyilkolása előtt telefonált a brit lap riporterének, aki azelőtt soha nem kapott ilyen telefonhívást – áll az FBI igazgatóhelyettesének feljegyzésében. Az iratok egy része egyébként a Kennedy egyedüli gyilkosaként számon tartott Lee Harvey Oswald orosz kapcsolatait érinti. Oswald 1963. október 28-án Mexikóváros szovjet nagykövetségén járt és találkozott az ott tartózkodó konzullal, aki az Állambiztonsági Bizottság (KGB) 13-as, emberölésre szakosodott egységének a tagja volt – írja a brit The Guardian.
Az is kiderült, hogy a dallasi rendőrség tudott arról a veszélyről, hogy Oswaldot szintén meggyilkolhatják. Egyes dokumentumok szerint az FBI akkori igazgatója, J. Edgar Hoover egy nappal azelőtt, hogy Jack Ruby lelőtte Oswaldot, egy névtelen hívásra hivatkozva értesítette a dallasi illetékeseket, hogy Oswald maga is merénylők célkeresztjében lehet. A The Guardian elemzése szerint a dallasi egyenruhások rögtön megígérték, hogy fokozott védelemben részesítik Kennedy gyilkosát. Az is megtudható az aktákból, hogy Moszkvában aggódtak amiatt, hogy egy „felelőtlen” amerikai tábornok bosszúból rakétaparancsot adhat ki a Szovjetunió ellen.