Nagy visszhangot váltott ki a hét végén Angela Merkel egy bajorországi kampányrendezvényen mondott paradigmaváltó beszéde, miszerint véget ért az a korszak, amikor Európa teljes mértékben számíthatott másokra, konkrétabban az Egyesült Államokra, ezért ideje, hogy a kontinens saját kezébe vegye sorsát. A transzatlanti szövetség körüli aggodalmak valószínűleg még tovább erősödtek kedden, amikor az amerikai elnök Twitter-üzenetében kereskedelmi egyensúlytalanság fenntartásával vádolta meg Berlint, Merkel pedig erre reagálva lényegében megismételte a vasárnapi beszédének korszakváltásról szóló gondolatait.
Miközben a sajtó még a német kancellár megnyilatkozásának esetleges értelmezéseit taglalja, Merkel egy perc habozás nélkül vetette bele magát a keleti országokkal való diplomáciai – és persze gazdasági – kapcsolatainak elmélyítésébe. Hétfőn Narendra Modi indiai miniszterelnököt fogadta Berlinben, hogy a megakadt EU–India szabadkereskedelmi egyezményről, valamint a két ország kereskedelmi együttműködéséről tárgyaljon vele, este pedig Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnökkel ült tárgyalóasztalhoz, aki háromnapos körútra érkezett Európába, ugyanakkor csak Berlinbe és Brüsszelbe látogat el.
Li egyébként az 1998 óta ülésező EU–Kína Tanács miatt utazik holnap a belga fővárosba, amelynek a legfontosabb témája várhatóan a Donald Trump által felrúgott párizsi klímamegállapodás lesz, a globális felmelegedés elleni nemzetközi küzdelem ugyanis Peking és Brüsszel számára egyaránt fontos.
Li Ko-csiangot egyébként a legnagyobb katonai tiszteletadással fogadták a német fővárosban, és bár érdemi tárgyalásokat csak ma folytat a német kancellárral, annyi bizonyos, hogy a kínai vezető szokatlanul nagy delegációval érkezett a tárgyalásokra. A megbeszélések egyik kulcskérdése minden bizonnyal az unió által is nagy erőkkel támogatott szabadkereskedelmi megállapodás mihamarabbi megkötése lesz: erre utal, hogy Sigmar Gabriel német külügyminiszter múlt héten kínai kollégájával, Vang Ji-vel (Wang Yi) Pekingben találkozott, ahol mindketten aláírtak egy kötelezettségvállalást a szabadkereskedelem előmozdítása érdekében.
A kínai miniszterelnök berlini látogatása természetesen az emberi jogi szervezeteket is cselekvésre sarkallta: felszólították Merkelt, hogy sürgesse Li Ko-csiangot konkrét lépések megtételére az emberi jogokra vonatkozóan.