A katari emír 15 milliárd dolláros befektetésre tett ígéretet Törökországnak, miután találkozott Ankarában Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Az Anadolu török állami hírügynökség közlése szerint Erdogan és Tamím bin Hamád esz-Száni sejk találkozója több mint három óráig tartott. A katari emír látogatása egybeesik azzal, hogy Törökország és az Egyesült Államok között diplomáciai vita alakult ki a múlt héten, ami gazdasági adok-kapokba torkollott, és a török líra dollárhoz viszonyított értéke jelentősen esett az elmúlt időszakban.
A hírre a pénzpiacok szinte azonnal reagáltak: a szerdán rekordmélységbe hullott líra hirtelen szárnyalásnak indult. Miután az elmúlt hetekben a török nemzeti valuta árfolyama több mint 45 százalékot esett az amerikai dollárhoz képest, a líra még szerdán több mint 5 százalékkal, 5,75-re erősödött, tegnap reggel viszont már visszakúszott 5,90-re. A katari pénzt egyébként török kormányforrás szerint a bankszektorba és a pénzpiacokra irányítják.
Az emír az első külföldi állami vezető, aki Törökországba látogatott, amióta vámháborúvá mérgesedett az Ankara és Washington közti diplomáciai viszony. A vita középpontjában Andrew Brunson amerikai lelkipásztor áll, akit Ankara csaknem két éve tart fogva terrorizmus vádjával, s nem hajlandó szabadon bocsátani.
Az Anadolu idézte Szálem Mubarak Safi as-Safit, Katar ankarai nagykövetét, aki közölte: az emír látogatásának célja, hogy a katari állam támogatásáról biztosítsa Törökországot. – Katar kiáll török testvérei mellett, ahogy azt tette a 2016-os sikertelen puccskísérlet idején is – mondta. Hozzátette: a katariak több millió török lírát vásároltak, hogy támogassák Ankarát az ellene folyó „gazdasági művelettel” szemben.
A két ország kapcsolata vélhetően akkor vált még szorosabbá, miután Szaúd-Arábia és szövetségesei tavaly júniusban megszakították a kapcsolatot Katarral, amelyet a terrorizmus támogatásával és Rijád térségbeli fő ellenlábasához, Iránhoz való közeledéssel vádolnak.
Egyidejűleg gazdasági szankciókat vezettek be, leállították a légi, tengeri és szárazföldi járatokat, blokád alá vették az apró Katart. Törökország határozottan védelmébe vette az emírséget, fő szövetségesét az Arab (Perzsa)-öbölben, ezzel a válság kirobbanása után növelte kereskedelmi forgalmát.