Belgium elméletileg politikai menedékjogot adhat Carles Puigdemont katalán elnöknek, ha ő ezt kéri, mivel attól tart, hogy a pozíciójából elmozdított vezetővel szembeni bírósági eljárás nem lenne teljesen tiszta és jogszerű.
Belgium viszont úgy érzi ezzel együtt, hogy Spanyolországból nem lehet Katalóniát kiszakítani, s a brüsszeli székhelyű Európai Unió is így gondolkodik, azaz a szakadár katalán politikusokkal nem tárgyalnak, csak a madridi vezetőkkel, akik partnerek demokráciában és emberi jogokban.
Ha viszont Puigdemont amolyan elit menekült volna Belgiumban, gond nélkül visszautazhatna a nyitott schengeni határokon Spanyolországba, sétálhatna a Ramblán, akár még indulhatna is a katalán választásokon, miközben pecsétes papírral igazolhatná, hogy őt elnyomják a spanyolok.
Belgium pedig büszke volna arra, hogy megvédte a jobb sorsra érdemes politikust, akit hivatalosan elítél szakadár tervei miatt. Ez a fából vaskarika minősített esete.
Már csak ez az egy epizód is mutatja, milyen hatalmas szüksége van az EU-nak az alapvető reformokra.
Vagy a nyugati elitnek arra, hogy kijózanodjon.