Százezrek gyűltek össze tegnap délután a katalán fővárosban, hogy megemlékezzenek Barcelona 1714-es elestéről. A katalán nemzeti ünnep (Diada de Catalunya) idén kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen Spanyolország egyik leggazdagabb régiója akár heteken belül kinyilváníthatja függetlenségét.
A szeparatisták épp a közelgő függetlenségi referendum miatt döntöttek a nemzeti újjáébredés és a Diada túlhangsúlyozása mellett, és már napokkal ezelőtt utcára szólították a független katalán állam híveit.
Bár a nemzeti ünnepen valóban látványos megmozdulásokra került sor Barcelonában (a Sagrada Famíliát hatalmas katalán zászlóval díszítették, a nemrég iszlamista merényletek helyszínéül szolgáló Las Ramblas sétálóutcán pedig karnevált tartottak), a régió számos pontján házkutatások emlékeztettek Madrid és Katalónia egyre súlyosbodó konfliktusára.
A Mariano Rajoy vezette központi kormány alkotmányellenesnek véli az október elsejére kiírt népszavazást és a múlt pénteken elfogadott, Katalónia elszakadásáról szóló jogszabályt, így minden követ megmozgat a referendum ellehetetlenítése érdekében.
Spanyol egyenruhások már a hétvégén megrohamozták az El Vallenc nevű katalán hetilap szerkesztőségét, mert „bizonyítékuk volt rá”, hogy az ott dolgozó riporterek kampányanyagokkal készültek a voksolásra. A katalán újságírók szövetsége elítélte az akciót, míg Carles Puigdemont katalán elnök Twitter-bejegyzésében bajkereséssel vádolta a rendőröket.
Helyszíni beszámolók szerint a razziák tegnap is folytatódtak, és Katalónia-szerte tovább kutattak a választási névjegyzéket és szavazólapokat készítő nyomdák után.
Pedig a közvélemény-kutatások alapján a madridi kormánynak aligha kell tartania az elszakadási törekvésektől. A friss felmérések szerint a legtöbb katalán Madridhoz hasonlóan illegálisnak tartja a népszavazás megrendezését.
Az El Mundo című napilap kutatásából kiderült: a megkérdezettek 60,3 százaléka nem támogatja a függetlenségi referendumot, és 45,7 százalékuk szerint sor sem fog kerülni rá. 4
Az El País által közölt kutatás hasonló következtetésre jutott: a résztvevők 56 százaléka gondolta úgy, hogy nem tekinthető legálisnak (így érvényesnek sem) a népszavazás. Árulkodó, hogy a megkérdezettek döntő többsége, 82 százaléka Mariano Rajoy miniszterelnököt vádolta a katalán függetlenségi ambíciók elszabadulásáért.
A történelmi tapasztalat ugyancsak a katalánok ellen dolgozik, hiszen az október elsejei referendum lehet három éven belül a második, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazás.