A futballdrukkerek egykor minden meccs 17. percének 14. másodpercében meglengették a katalán zászlókat, az 1714-es évre emlékezve, amikor is Katalónia elvesztette függetlenségét. A szeparatista jelképek használata azonban egy ideje tiltott a meccseken, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ugyanis 30 ezer euróval büntette a csapatot tavaly a katalán zászlók és énekek túlzott jelenléte miatt. A szurkolók azonban kedden fittyet hányva erre a szabályra újra függetlenségpárti jelszavakat skandáltak. A drukkerek nemtetszését az váltotta ki, hogy a spanyol kormány eljárást indított a katalán kormányfő, Artur Mas ellen a 2014-es szimpátia-népszavazás megtartása miatt. Az alkotmánybíróság ugyanis a tavaly november 9-ére kiírt, függetlenségről szóló népszavazást, majd a helyette megtartott alternatív véleménynyilvánító konzultációt is alkotmányellenesnek ítélte. Bár azóta harminckét feljelentés is eljutott az illetékes legfelsőbb bíróságig, ezek többségét megalapozatlannak ítélték. A vasárnapi regionális választásokat követően azonban kedden mégis eljárás indult három katalán vezető ellen az alkotmánybíróság döntéseivel szemben tanúsított engedetlenség gyanúja miatt. Artur Masnak és két további politikusnak október 15-én kell bíróság elé állnia. „Az idézés egy büszkeségében sértett kormány reakciója, mely képtelen a párbeszédre, és mindent megtesz, hogy megszabaduljon tőlem” – mondta a katalán rádiónak adott interjújában Artur Mas.
Az indulatok azóta erősödtek fel, mióta a vasárnapi népszavazásnak köszönhetően többségbe kerültek a függetlenségpárti erők a katalán parlamentben. Artur Mas ugyanis korábban kijelentette, amennyiben a választás felhatalmazza őket, 2017-ig egyoldalúan kinyilvánítják Katalónia függetlenségét. Az elszakadásért küzdő koalíció, a Junts pel Sí (Együtt az Igenért) egyébként a szintén függetlenségpárti, radikális baloldali párt, a Népi Egység (CUP) segítségével szerzi meg az abszolút többséget, amellyel jelenleg folynak a tárgyalások. Mas az erők összefogására szólított fel az „arrogáns ellenféllel”, a spanyol miniszterelnökkel szemben. Mariano Rajoy valóban mereven elutasítja a függetlenségi törekvéseket. „Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának, mely éppen csak kilábalt a válságból, egységre van szüksége” – nyilatkozta korábban. A leggazdagabb spanyol tartomány lakosai azért is elégedetlenek, mert úgy érzik, az ő adójukból finanszírozza a központi kormány a szegényebb régiókat. A függetlenség esetén fellépő alkotmányos válság mellett Katalóniának az eurózónából és az Európai Unióból való „kiesés” lehetőségével is számolnia kell. A katalán nacionalisták azonban, úgy fest, bátran mennek a kérdés elébe, ahogyan az FC Barcelona szurkolói is, akiknek többsége kiáll a függetlenség mellett, még ha csapatuk ezzel kiesik a bajnokságból.