Noha már az év elejétől Damoklész kardjaként lebegett a kárpátaljai magyarság feje fölött a készülő ukrán közoktatási koncepció, mégis kevesen gondolták, hogy az európai közeledést oly hangosan emlegető kijevi politikai elit – kedden – olyan formában szavazza azt meg, hogy ellehetetlenítik a kisebbségi, esetünkben magyar nyelvű oktatást. Látva a növekvő felháborodást – a kárpátaljai érdekvédelmi szervezetek mellett megszólalt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter is –, Kijevben csellel próbálják megmagyarázni a durva döntést. Lilija Hrinevics oktatási miniszter most azzal érvel: az új törvény a kárpátaljai magyar fiatalok javát kívánja szolgálni. Magyarázata szerint az a cél, hogy a kisebbségi iskolákban tanulók is elsajátítsák az államnyelvet. Szerinte ezzel több érvényesülési lehetőségük adódik, s nem fognak olyan nagy arányban elbukni az emelt szintű érettségi vizsgán, mint az elmúlt években.
Az egyik legbefolyásosabb kárpátaljai parlamenti képviselő még tovább ment. Viktor Baloga – Viktor Juscsenko exelnök egykori kancelláriavezetője – azzal érvelt: Ukrajna csupán Magyarországtól vett példát. Kitért rá, hogy ha senki sem lehet magyar állampolgár magyarnyelv-ismeret nélkül, akkor miért várják el Budapesten, hogy az ő országában másként legyen. Hangsúlyozta: az államnyelv védelmezése terén Ukrajnának még sokat kell tanulnia Magyarországtól. Viktor Baloga Szijjártó Péter csütörtöki szavaira is reagált. Szerinte elfogult és következetlen a magyar tárcavezető, amiért Kijevet bírálja a törvény miatt, s hogy úgy fogalmazott: Ukrajna hátba támadta Magyarországot. Baloga kitért arra: a helyi magyar pártok az államfő nevével fémjelzett politikai tömb szövetségesei, maga Brenzovics László KMKSZ-elnök is a Porosenko-féle elnöki párt frakciójának a tagja, márpedig ebből kiindulva az ő felelősségük is, hogy mégis megszületett ez a törvény.
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója – aki nem mellesleg Petro Porosenko egyik legközelebbi bizalmasa is – viszont arra kéri az elnököt, ne írja alá a jogszabályt, mert az ellentmond a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának, szembemegy a hatályos kisebbségi törvénnyel és az ország egy sor nemzetközi kötelezettségvállalásával, köztük a magyar–ukrán alapszerződéssel. Hasonló véleményen van Tóth Mihály is. Az ukrán parlament egykori képviselője, neves alkotmányjogász érdeklődésünkre elmondta: különösen hátrányosan érinti ez az országos rendszeren belül a magyar tannyelvű oktatást. Éspedig azért, mert az orosz nyelven folyó tanítást leszámítva a magyar közösség rendelkezik a legfejlettebb iskolai hálózattal az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig. Emlékeztetett: a megszavazott törvény 7. cikke szerint az állam ezután csak ukrán nyelven szavatolja a közoktatást, annak minden szintjén.
A nemzeti kisebbséghez tartozók saját anyanyelvükön oktatásban csak az óvodai és alapiskolai (1–4. osztály) szinten részesülhetnek. Igaz, ott is csak az államnyelv mellett, és csak önkormányzati intézményekben. A továbbiakban az oktatás nyelve kizárólag az ukrán, míg az anyanyelv tantárgyként szerepelhet csak a felsőbb szinteken (általános, közép-, szak- és felsőoktatás). Tóth Mihály is úgy látja: a döntés szöges ellentétben áll az alkotmánnyal, valamint nemzetközi szerződésekkel is.
Megkerestük Spenik Sándort, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karának dékánját. Elmondta, egyelőre csak a düh munkál benne, és nem szeretne indulatból nyilatkozni. Szerinte mindenekelőtt a törvény pontos szövegét kell megvizsgálni, szakértői szemmel értelmezni azt. Annyit azért hozzáfűzött, ő és kollégái is értetlenül állnak a döntés előtt. – A pedagógusaink letargiában vannak. Nem tudni, hogyan tovább. Sok reményem nekem sincs a pozitív változásokra, de azért még egy évnek el kell telnie, mire érvénybe lép a törvény, ugyanis 2018 szeptemberétől lesz hatályos – mondta a Magyar Idők megkeresésére Kovács Péter, az Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnázium igazgatója, hozzátéve: az ő intézményükben senki nem bukott meg az érettségin az ukrán államnyelvből.
Zunko Barnabás kétgyermekes családapa az Ungvárhoz közeli Szürtében. Nagyobbik lánya harmadik osztályos, a kisebbik most elsős. Zunko elmondta, természetesen most ez a legfőbb téma otthon, az iskolában, a szülők közt is. Felesége tanár, és a pedagógusi körben is mindenki találgatja, hogyan lesz tovább, de konkrétumot ma még senki sem tud. A Zunko családban bizakodnak, nem tudják elképzelni, hogy megvalósulhat mindaz, amit a törvény előír.
Román aggodalom
Mihai Tudose román miniszterelnök is megdöbbenését fejezte ki az ukrán parlament döntésével kapcsolatban. A bukaresti külügyminisztérium közleménye pedig felidézte: az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben az államok vállalták a kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogát. Victor Micula külügyi államtitkár a jövő héten Kijevbe utazik az ukrajnai román kisebbséget érintő helyzet miatt. Miután a kijevi döntés egybeesett a marosvásárhelyi katolikus gimnázium körüli botránnyal, Bukarestben többen megjegyezték: míg egyetlen erdélyi magyar intézmény esetleges megszűnése éles diplomáciai viszályhoz vezetett, addig Kijev döntése alig érte el az ingerküszöböt Romániában. (Mint tegnap az Agerpres hírügynökség jelentette: a Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá sorolta a megyei tanfelügyelőség a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot.) – Országos problémánk van egy iskolával, miközben ott [Ukrajnában] az összes iskolánkat bezárják – fogalmazott Tudose. A bukaresti média kiemeli: Magyarország korábban is sokkal határozottabban lépett fel a kárpátaljai magyarok jogaiért, mint tette azt Románia az ukrajnai románok ügyében. Az Adevarul című lap felháborodva emlékeztetett a romániai ukrán nagykövet máramarosi vizitjére, amikor a diplomata nehezményezte az iskolabusz hiányát, ami nehezíti az ott élő ukrán kisebbségiek iskolába jutását. Ukrajnában mintegy négyszázezer román ajkú él, ebből 250 ezren moldovainak, 150 ezren pedig románnak vallják magukat. Kárpátalján több mint 30 ezer románt tartanak számon. Becslések szerint az ukrajnai románok 70 százaléka román útlevéllel is rendelkezik. (P. I.)