Több visegrádi szakértőt kell delegálni az uniós döntéshozó testületekbe és szakmai előkészítő csoportokba. Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint beszédes, hogy az EU menekültügyi biztosa görög nemzetiségű, akinek szakmai csapatában is olyanok vannak többségben, akik a migrációt támogató tagállamokból érkeztek.
A visegrádi országok számára ezért fontos feladat, hogy sokkal több Kelet-Európából származó szakembert tudjanak delegálni és beépíteni magas szakmai szinteken. Jelenleg ugyanis magyar, illetve V4-es képviselő nem nagyon található az Európai Bizottság szervezetében, főigazgatói szinteken.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy látja, a 2004-ben és azt követően csatlakozott országoknak nehezebb új embereket beépíteni a szervezetbe. Tóth Norbert szerint hiába vannak ugyanarra vonatkozó informális szabályok, hogy egy-egy tagországnak legalább a lakosságszáma arányában kell képviseltetnie magát Brüsszel különböző testületeiben, valójában az alapító hatok messze felülreprezentáltak ezeken a helyeken.
ÁTMENETI FEGYVERSZÜNET A KVÓTA-VITÁBAN
Az Európai Bizottság új javaslata elvileg nem érinti a jelenlegi szabályokat, nem kell megbolygatni a folyamatban lévő jogalkotást. A kötelező kvóták ügyét ugyan nem említi az a dokumentum, amely pénzügyi támogatást javasolna a bevándorlókat befogadó tagállamoknak, de Tóth Norbert szerint ez nem azt jelenti, hogy Brüsszel lemondott volna korábbi terveiről.
A most körvonalazódó javaslat ugyanis csak azok szétosztásáról szól, akik ezt követően érkeznek az Unió területére.
Az Európai Bizottság azonban megmaradt ugyanolyan kvótapárti, bevándorlást támogató testületnek, amilyen eddig is volt – egyelőre azonban az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács erősebbnek bizonyult ebben a vitában.
ISMERETLENEK EZREI, VALAHOL EURÓPÁBAN…
Az Európai Bizottság új javaslatát többek között azzal indokolják, hogy meg kell különböztetni a jogos menekültstátusszal Európában tartózkodókat az illegális migránsoktól és utóbbiak esetében fel kell gyorsítani a kitoloncolásokat. Tóth Norbert azonban felhívta a figyelmet, hogy a kibocsájtó országok jelentős részében az állampolgári nyilvántartások pontossága nem vethető össze az európai rendszerekkel.
Köttetett már ugyan néhány visszafogadási egyezmény, így a kibocsájtó ország nem tagadhatja meg az érintett migráns visszafogadását – csak éppen bizonyítani nehéz, hogy valóban onnan indult-e útnak a bevándorló.
A szakértő szerint az Európai Unió pénzügyi és technikai segítségnyújtásának az is részét képezheti a jövőben, hogy fel tudják építeni ezeket az adatbázisokat az érintett kibocsájtó országokban.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Karc FM rádió hangtárában.
