Magyarország is az amerikai elnökválasztási kampány részévé vált – legalábbis azzá tette Bill Clinton exelnök, aki egy videofelvétel tanúsága szerint felesége, Hillary Clinton egy kampányrendezvényén szólt negatívan hazánkról és Lengyelországról. (A felvételről itthon az Index számolt be először, keddre virradó éjjel.)
Clinton azt veti a két ország szemére, hogy miközben nem is lennének szabadok az Egyesült Államok nélkül, „úgy döntöttek, a demokrácia túl sok bajjal jár, és Putyin-féle vezetést akarnak”. – Jöjjön csak egy tekintélyelvű diktatúra, a külföldieket pedig tartsák kívül. Ismerősen hangzik? – veti fel az egykori amerikai elnök (1993–2001), közönsége egy részének derültségét kiváltva, felesége valószínűsíthető elnökjelölt-ellenfelére, Donald Trumpra célozva. A republikánus induló többször is szót emelt a törvénytelen bevándorlással szemben.
Clinton viszont egy korábbi lemezét tette fel: 2014-ben is annak a véleményének adott hangot egy tévéműsorban – Orbán Viktor kormányfőre utalva –, hogy „általában ezek a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni”. Más vezető amerikai politikusok, így Barack Obama elnök, 2008-as kihívója, John McCain republikánus szenátor, valamint Hillary Clinton is vissza-visszatérően bírálta Magyarországot a 2010-es kormányváltás óta. Ezt követték az amerikai diplomácia itteni képviselői is, s amikor érzékelték, hogy bírálatuk a várthoz képest ellentétes hatást vált ki, hozzátették: „barátként” teszik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap azt közölte: „Senki, még Bill Clinton volt amerikai elnök sem engedheti meg magának, hogy sértegesse a magyar embereket.” – Magyarország szabadságát a magyar emberek harcolták ki, magyarok tízezrei adták életüket szabadságáért. A magyar nép szabadságküzdelmének ilyen módon való lebecsülése elfogadhatatlan – fogalmazott, hozzátéve: – Nyilvánvalóan Clinton is tudja, hogy a magyar emberek demokratikus parlamenti választásokon döntöttek Magyarország jövőjéről.
Lehet, hogy a magyar emberek döntése nem tetszik Bill Clintonnak, de ez nem elég ok arra, hogy az egykori amerikai elnök így sértegesse őket – tette hozzá. – A volt amerikai elnöknek most nem a polgári kormánytól kell féltenie a demokráciát – közölte a Fidesz parlamenti frakciója az MTI-vel.
Ugyancsak – bár Amerikához képest igen korán – kampánytéma lett hazánk Franciaországban is, ahol már kijelölték az elnökválasztás jövő tavaszi két időpontját. Nicolas Sarkozy francia exelnök a Le Monde hasábjain megjelent interjújában azt mondta: „Nem mondhatjuk, hogy nincsen demokrácia Magyarországon. A francia elitek gyarlósága, hogy leckéztetni akarják az egész világot. Ami Lengyelországot illeti, láttam a hatalomban a Kaczynski fivéreket. Tiszteletben tartották az európai szabályokat, és amikor legyőzték őket, távoztak.
Ötven év kommunista iga után ezek az országok működő demokráciák. Ezenkívül egy nagy problémával állnak szemben: mivel Európa határain helyezkednek el, rendkívül erős migrációs nyomásnak vannak kitéve. Mindenekelőtt őket nyomja Schengen bukása.”
Sarkozy szerint inkább Ausztriával vannak gondok. „Hogyan lehet idáig eljutni?” – veti fel a kérdést a francia jobbközép meghatározó politikusa azzal kapcsolatban, hogy a szélsőjobb 35 százalékot szerzett az osztrák elnökválasztás első fordulójában. A „nagyon nyugtalanító” bécsi helyzetért Sarkozy a nagykoalíciót hibáztatja: „Amikor sem baloldal, sem jobboldal, sem pedig vita nincsen már, óriási tér jut a szélsőségeknek.” – Franciaországban 25 éve nem tudjuk megvitatni a bevándorlást anélkül, hogy rasszistaként kezeljenek bennünket, az iszlámot anélkül, hogy iszlámellenesnek és Európát anélkül, hogy Európa-ellenesnek tekintsenek.
Ami most Ausztriában történik, eljöhet Franciaországba is – figyelmeztetett a szélsőjobboldal előretörésére az Europe1 francia rádióadó tudósítása szerint. Francois Hollande francia elnök ugyanakkor úgy fogalmazott: ő nem szeretne „ilyen társadalmat”, mint a magyar vagy a lengyel.
TRUMP KISZÁMÍTHATATLANABB
Kelet-Közép-Európa egy részében, így Lengyelországban is erős oroszellenes félelem alakult ki, így ezek az országok jobban tartanak a NATO-ból való amerikai visszavonulást is kilátásba helyező Donald Trump, semmint Hillary Clinton esetleges elnökségétől – mondta a Magyar Időknek Ugrósdy Márton. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójától azt kérdeztük: melyikük lenne kedvezőbb Magyarország, illetve Közép-Európa szempontjából? – Trump jóval kevésbé kiszámítható, nem látni körülötte mértékadó külpolitikai tanácsadókat, várni kell még, hogy kikristályosodjék az álláspontja. Clinton emberei már most is ott ülnek a washingtoni külügyminisztériumban, az ő esetében a jelenlegi amerikai irányvonal folytatására lehet számítani – mondta. – Ha a világ időnként kifogásolja is, hogy beavatkozó az amerikai külpolitika, fél év múlva már visszasírja, ha annak hiányát érzékeli.