A Kínai Tudományos Akadémia professzora, Csaojü Csu (Zhaoyu Zhu) és az Exeter Egyetem professzora, Robin Dennell vezetésével dolgozó tudóscsapat a tudományos szenzációt jelentő eszközöket a dél-kínai Lösz-fennsíkon található, Sangcsen nevű helység közelében fedezte fel. A kormeghatározás szerint a legrégibb lelet 2,12 millió éves lehet, azaz mintegy 270 ezer évvel idősebb, mint a grúziai Dmanisiból származó, 1,85 millió éves csontdarabok és kőeszközök, amelyeket az emberelődök eddigi legkorábbi, Afrikán kívül talált bizonyítékaként tartottak számon. (A grúziai maradványok 1991 és 2005 kerültek elő, egyre többen osztják azt a nézetet, hogy az ott élő faj lehetett az átmenet az Australopithecus és a Homo erectus között.)
A britek és a kínaiak kaparókat, kalapácsokat, kalapácsköveket és ki tudja, milyen célt szolgáló darabokat találtak a kínai fennsíkon, de valamennyin látszik, hogy ezeket nem a természet, hanem többé-kevésbé ügyes kezek formázták meg egykoron. A legtöbb kovakőből és kvarcból készült, amelyek valószínűleg a Sangcsentől tíz kilométerre fekvő Csinling-hegységből származnak. A helyszínen talált állati csontok szintén 2,12 millió évesek.
A mintegy 270 ezer négyzetkilométeres Lösz-fennsíkon az elmúlt 2,6 millió évben 100-300 méter vastag löszréteg rakódott le. Az eszközök közül 80 darabot 11, meleg és nedves éghajlati körülmények között kialakult fosszilizálódott talajrétegben találták meg, míg további 16 darabot hat, hidegebb és szárazabb viszonyok között létrejött rétegben fedeztek fel. Ez a 17 különböző talajréteg csaknem egymillió év alatt alakult ki. Ezek szerint a szerszámokat készítő lények 1,2-2,12 millió évvel ezelőtt, különböző éghajlati viszonyok között lakták a Lösz-fennsíkot.
Csaknem száz különleges tárgy került elő
Fotó: Nature
Nagy valószínűséggel egy nagyon primitív homininféléről lehet szó. (A hominin az emberelődök hominidae alcsaládjába tartozó törzs, az evolúciós családfa szerint ennek leszármazottja a homo faj.)
Az ember Afrikán kívüli jelenlétére találhatunk még korábbi bizonyítékokat? – kérdésre logikus válasz, hogy ha az emberősök kétmillió évvel ezelőtt már megjelentek a mai Kína keleti területén, akkor egyértelmű, hogy Ázsia nyugati, Afrikához jóval közelebbi régióiban sokkal korábban ott voltak.
„Úgy gondolom, hogy 2,5-2,6 millió évvel ezelőtt léphettek először Ázsiába” – idézte Robin Dennell szavait a BBC. A brit professzor szerint ez a felfedezés azt igazolja, hogy Ázsia alapvető szerepet játszott az emberré válás folyamatában. Úgy véli, felfedezésük azt jelenti, hogy újra kell gondolni azt a dátumot, amikor a korai emberősök elhagyták Afrikát. Geoffrey Pope, a New Jersey-i William Paterson Egyetem antropológusa a pesszimisták csapatát erősíti. Úgy véli, hogy a természet is ki tud alakítani olyan köveket, amelyek első ránézésre ember alkotta szerszámoknak tűnhetnek.
Alapvetően más lenne a helyzet, ha nemcsak eszközök és állatcsontok, hanem az emberelődök maradványai is előkerülnének a löszből.
Az MTI idézte a New York-i Stony Brook Egyetem archeológusát, Sonia Harmandot, aki viszont amellett kardoskodik, hogy ez lehet a világ egyik legfontosabb archeológiai helyszíne.
