Becsületbeli ügy Varsó számára, hogy Lengyelország háborús jóvátételt követeljen Németországtól a második világháborúban okozott pusztításért – mondta szombaton Jaroslaw Kaczynski, a lengyel jobboldali kormánypárt elnöke (képünkön).
„Kifizették a franciákat, a zsidókat és más nemzeteket is azokért a veszteségekért, melyeket a második világháborúban elszenvedtek, de a lengyeleket nem” – húzta alá Kaczynski, aki a lengyel függetlenség napja alkalmából mondott beszédet Krakkóban. „Ez nemcsak az anyagiakról szól, hanem a kiállásunkról és a becsületünkről. Ez nem színjáték. Ezt követeljük, és a követelésünk nagyon is komoly” – idézte az egykori kormányfőt az MTI.
A háborús jóvátétel követelését először júliusban vetették fel lengyel kormánypárti politikusok, de a Németországgal nem éppen szívélyes kapcsolatot ápoló Jog és Igazságosság nemzeti-konzervatív párt előző kormányzása (2005–2007) idején is felmerült a kérdés.
– A lényeg az, hogy Lengyelországot tönkretették a háborúban, szörnyű bűnöket követtek el, ezért pedig semmilyen kártérítést nem kaptunk – mondta még szeptemberben Witold Waszczykowski külügyminiszter, aki szerint erkölcsileg megkérdőjelezhetetlen Németország felelőssége, ám jogi értelemben bonyolult a helyzet, mivel nem volt végkifejlet, békekonferencia vagy békeszerződés Németországgal.
A kártérítést rendező szerződést ugyanis az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió írta alá 1953-ban. Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter szerint azonban a Lengyel Népköztársaság akkoriban szovjet gyarmat volt, amely egy másik bábállam, a szovjet NDK javára mondott le a kártérítés egy részéről.
Bár a varsói parlament jogi szakértőinek jelentése szerint Lengyelország jogosult jóvátételt követelni, s Mariusz Blaszczak belügyminiszter is azt mondta nemrég, hogy Lengyelország ezermilliárd dollárra jogosult, a lengyel kormány még nem fordult nemzetközi fórumokhoz az ügyben.
Witold Waszczykowski szerint további elemzések szükségesek a jóvátételi igény megállapításához. Berlin egyébként elutasítja a követelést, a Deutsche Welle hírportál pedig egy tizenhárom évvel ezelőtti tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely megállapította: mind a szóban forgó 1953-as szerződés, mind a Németország újraegyesüléséről szóló 1990-es megállapodás egyértelműsíti, hogy Berlinnek nincsenek további jóvátételi kötelezettségei.