A probléma gyökerénél kezelné a helyzetet és segélyekkel támogatná a Jordániában élő menekülteket Németország és Csehország. A menekültügyi partnerségről Vladimír Spidla cseh miniszterelnöki tanácsadó és Michael Roth német külügyminiszter-helyettes állapodott meg tegnap Prágában. Roth hangsúlyozta: nem az Európai Unió, hanem olyan országok, mint Jordánia, Libanon és Törökország fogadták a legtöbb menekültet. – Az uniós tagállamoknak meg kell próbálniuk stabilizálni ezeket az országokat – szögezte le a külügyminiszter-helyettes. Közös sajtótájékoztatójukon Vladimír Spidla kijelentette, hogy haladéktalanul elkezdik a Jordániában végrehajtandó cseh–német program előkészítését. Ennek részeként mindenekelőtt javítani kívánják az életkörülményeket néhány, az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) által felügyelt menekülttáborban, adta hírül az MTI a cseh CTK hírügynökség információira hivatkozva.
Az UNHCR korábbi jelentései alapján nem csak a hatalmas menekülttáborokban élők szorulnak segítségre. Az ENSZ-szervezet mellett számos másik forrás számolt be a Jordánia és Szíriai között rekedt, több tízezer menedékkérőről. A brit The Guardian egy riportja szerint a sivatagos területen tengődők többsége nő és gyermek, akikhez egész egyszerűen nem jutnak el a segélyszállítmányok. – Mivel nem áll rendelkezésükre menedék, sokan a földbe ássák magukat a pusztító homokviharok elől – írja cikkében a brit lap. Múlt novemberben a Szíria és Jordánia közötti határszakaszt megerősítették, így valószínűleg a német és a cseh segélyprogram nem jelent segítséget a határok közé szorult, gyakran csak „szellemmenekülteknek” nevezett embereknek.
A német és a cseh fél Prágában egyébként egy emlékeztetőt is aláírt a menekültügy és -integráció terén való közös fellépésről. A dokumentum szerint mindkét európai állam nagy hangsúlyt fektet az EU külső határainak védelmére. A nézeteltérések is helyet kapnak az emlékeztetőben, amely elismeri, hogy Prága és Berlin a válságkezelés számos pontján eltérő véleményt képvisel. A kötelező menekültkvóta kérdésében a leginkább szembetűnő a különbség. Míg Berlin szorgalmazza a bevándorlók kvóták alapján történő elosztását, Prága – a többi visegrádi állammal karöltve – hallani sem akar róla.
