Az iszlamisták kutakat és öntözőlétesítményeket mérgeztek vagy semmisítettek meg, termőföldeket és gyümölcsöskerteket tettek tönkre, elhajtották a jószágot és ellopták a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépeket, illetve egész térségeket aláaknáztak – sorolja a dokumentum.
Egy évvel azt követően, hogy a bagdadi vezetés katonai győzelmet hirdetett a terroristák kalifátusa felett, ezek a bűncselekmények továbbra is akadályozzák az elűzöttek visszatérését hazájukba – hangsúlyozta az Amnesty International.
Az Iszlám Állam szélsőségesei 2014. augusztus 3-án foglalták el a jazidik fellegvárát, az északnyugat-iraki Szindzsárt. A szunnita szélsőségesek az általuk sátánimádónak és hitetleneknek tartott jazidik közül az esetek többségében a férfiakat meggyilkolták, a nőket megerőszakolták, megkínozták és eladták szexrabszolgának. Az elrabolt gyerekeket később gyilkolásra képezték ki. Az ENSZ szerint a dzsihadisták tette kimerítette a népirtás fogalmát.
A dzsihadisták „felperzselt föld”-taktikája háborús bűncselekménynek tekintendő – emeli ki az Amnesty jelentése, amely főleg a falusi közösségek helyzetére összpontosít.
A dzsihadisták elleni harc kizsigerelte Irak mezőgazdasági termelését, amely jelenleg 40 százalékkal alacsonyabb a 2014-es szintnél, miközben a lábasjószág 75 százaléka eltűnt.
„Az iraki vidéken okozott károk vannak olyan súlyosak, mint a városokban véghez vitt pusztítás, de a konfliktus Irak vidéki lakosságára gyakorolt következményeiről nagyrészt megfeledkeztek” – mondta Richard Pearshouse, az AI vezető válságtanácsadója. „A dzsihadisták szándékos és féktelen pusztítást hajtottak végre Irak vidéki térségeiben” – húzta alá.
A jelentés kiemeli, hogy a visszatérőkre milyen hatást gyakorolt a pusztítás mértéke. „Semmi sem maradt” – mondta Madzsdal, a Szindzsár hegyvidéktől délre fekvő egyik település lakója az Amnestynek.
„Volt száz olívafánk, de amikor mentem megnézni, közel s távol egy darab fát nem láttam. Kivágták és eltüzelték őket … Nem akarták, hogy visszatérhessünk a földünkre” – sérelmezte a földműves.
A házakban okozott károk és a földön ejtett sebek kulcstényezők abban, hogy elhúzódó problémát jelent az otthonukból elkergetett Irakiak millióinak helyzete – közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) iraki missziójának vezetője. „Több százezer iraki család továbbra is menekültként él, és jelentős akadályok nehezíti hazatérésüket” – mondta Gerard Waite. „A menekült, illetve a hazatérő közösségek gyakran sebezhetőek, és humanitárius támogatásra van szükségük ahhoz, hogy újból biztosítani tudják megélhetésüket” – fűzte hozzá.
Az Iszlám Állam kegyetlenkedéseit látva közel 400 ezer ember – csaknem az egész közösség – elmenekült, míg a szélsőséges iszlamisták által bekerített térségben rekedtek százai haltak éhen és szomjan.
A szindzsári térség nagy részét 2015 novemberében foglalták vissza az iraki kurd fegyveresek.
Augusztus eleji adatok szerint több mint 300 ezer jazidi él Irakban, azon belül az észak-iraki kurdisztáni régióban, legtöbbjük menekülttáborban. A vallási kisebbség közel 70 ezer tagja tért vissza otthonába. Az EFE spanyol hírügynökség augusztusi jelentése szerint a visszatérteket fenyegető legnagyobb veszély a dzsihadisták által hátrahagyott hatalmas mennyiségű akna, miközben a visszatért jazidik mindennapos küzdelmet folytatnak alapvető táplálkozási, egészségügyi és oktatási szükségleteik kielégítéséért.