A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi és a Foro Penal venezuelai emberi jogi szervezet szerint a tavaly májusban újraválasztott Nicolás Maduro venezuelai elnök és kormányának bizalma megrendült a hadseregben. A jelentés mintegy harminckét, 2018-ban történt esetet dokumentál, amelyek során a hadsereg több tagját őrizetbe vették, és megkínozták. A dokumentum szerint előfordult, hogy amikor nem találták meg a keresett személyt, a családtagokból kínzásokkal igyekeztek kikényszeríteni információkat a hollétéről.
A venezuelai információs minisztérium nem kommentálta a jelentést.
Maduro korábban többször azzal vádolta Washingtont és a szomszédos Kolumbia jobboldali vezetését, hogy puccsot akarnak előmozdítani az országban.
Caracas szerint több emberi jogi szervezet szándékosan hagyja figyelmen kívül az ellenzék részéről elkövetett jogsértéseket, mint például, hogy egy tüntetésen valakit felgyújtottak, és a jogvédők a kormány szerint nem foglalkoznak a rendőröket ért támadásokkal sem.
A HRW és a Foro Penal már a 2017-es tüntetéssorozat idején azzal vádolta a kormányt, hogy az őrizetbe vett ellenzékieket a hatóságok megkínozzák. Az akkori tüntetéseken több mint 120 ember vesztette életét.
Míg a 2017-ben egész évben 196 katonát vettek őrizetbe árulás, dezertálás és lázadás vádjával, 2018 első hónapjaiban ez a szám már a 170-et is meghaladta.
Májusban, bár alacsony részvétel mellett, de Nicolás Maduro a voksok 68 százalékával újra győztesen került ki az államfőválasztásból. Az EU szerint a választás nem volt tisztességes.
2018 nyarán Argentína, Kolumbia és Chile a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordult, hogy vizsgálja ki, elkövettek-e emberiesség elleni bűntényeket az országban.
Venezuela történetének legsúlyosabb alkotmányos, politikai és gazdasági válságát éli. Az ország szinte kizárólag kőolajat exportál, és az olaj árának esése és a korrupció miatt a gazdaság összeomlott, elszabadult az infláció, melyet szakértők jelenleg 13 000 százalékosra becsülnek éves szinten.