Az ítélet külön megjegyezi, hogy Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverén jogát a szigetország kizárólagos gazdasági zónájába történő beavatkozásokkal. A jogsértések az illegális halászaton és az energiahordozók feltérképezésén túl mesterséges szigetépítésekben is testet öltöttek, de a természetkárosítás is megállapítható, hiszen több korallzátony is jelentősen sérült a munkálatok következtében. Kína már az eljárás kezdetétől fogva elzárkózott a bírósággal való együttműködéstől, és erősen kikelt a döntés ellen.
A tegnap kihirdetett ítéletet Peking annak ellenére sem fogadja el, hogy azt a testület az ENSZ tengerjogi egyezménye alapján hozta meg, amit Kína és a felperes Fülöp-szigetek egyaránt ratifikált. Bár jogilag kötelező erejű döntés született, annak betartatását semmilyen nemzetközi szervezet sem tudja garantálni, így a kínai vezetés vélhetően figyelmen kívül fogja hagyni a verdiktet. Ezt támasztja alá a hivatalos kínai kommunikáció is, amely semmisnek nevezte az ítéletet.
A nemrég beiktatott új Fülöp-szigeteki vezetés visszafogottan fogadta a testület döntését. A külügyminiszter rövid sajtótájékoztatóján elsősorban a bírósági ítélet következtében kialakult helyzet alapos elemzésének szükségességét hangsúlyozta. Az előző kormány regnálása idején megindított eljárás eredménye kellemetlen lehet a Pekinggel való viszony javítására törekvő Duterte elnöknek, aki a jövőbeni kínai befektetések reményében hajlandó lenne normalizálni a két ország vitákkal terhelt kapcsolatát.
Elemzők szerint a Dél-kínai-tenger apró, lakatlan, ám stratégiailag rendkívül fontos szigetei és korallzátonyai körüli konfliktusok akár a régió militarizálódásához is vezethetnek. A területi vitákban érintett délkelet-ázsiai államok az elmúlt években folyamatosan emelték katonai költségvetésüket. A fokozódó viszálykodást az Egyesült Államok is feszült figyelemmel követi, hiszen Kína geopolitikai megerősödése negatívan befolyásolhatná Washington és szövetségesei érdekeit a térségben. Az utóbbi hónapokban több incidens is történt a vitatott hovatartozású vizeken, miután az amerikai haditengerészet demonstratív módon többször is áthajózott a Kína által parti vízként számon tartott területeken, bár ezt a meghatározást a nemzetközi jogi alapelvek nem támasztják alá.