A nukleáris energetika több frontján is beruházásokra lesz szükség a következő évtizedben, tekintettel arra, hogy az atomenergia várhatóan fontos része marad az Európai Unió áramellátási rendszerének a 2050-ig terjedő időszakban – áll az Európai Bizottság napokban kiadott, a nukleáris javaslati programról szóló közleményében.
E beruházások egy része a már öregedő reaktorok élettartamának meghosszabbítását és az ehhez kapcsolódó biztonsági fejlesztéseket kell szolgálja. Mivel számos reaktor élettartamát már nem lehetséges tovább hosszabbítani, ezek esetében fel kell készülni az egységek leszerelésre és a radioaktív hulladék hosszú távú elhelyezésére, ami szintén költséges feladat. A leállított áramtermelő kapacitások pótlására pedig új atomerőművek létesítését célzó beruházásokra lesz szükség.
A bizottság előrejelzése szerint 2025-ig csökkenni fog a nukleáris termelési kapacitás az unióban annak hatására, hogy egyes tagállamok az atomenergia használatának mérsékléséről vagy kizárásáról döntöttek. A tendencia 2030-ra azonban megfordul, amikor várhatóan új reaktorokat csatlakoztatnak a villamosenergia-hálózatra. Ekkor az európai nukleáris kapacitás enyhe növekedésnek indul, majd 2050-ig 95 és 105 gigawatt (GW) körül állapodik meg.
Jelenleg 14 tagállamban 129 atomerőművi blokk üzemel, 120 GW együttes áramtermelő kapacitással. Átlagéletkoruk közelíti a 30 évet. Tíz ország tervez újabb erőművet építeni, négy reaktor építése már folyamatban van Finnországban, Franciaországban és Szlovákiában. További reaktorok vannak az engedélyezési szakaszban Finnországban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban. Emellett Bulgáriában, Csehországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában a projektek előkészítése zajlik.
Az energiamixnek – vagyis az energiaszükséglet biztosítását szolgáló termelési struktúrának – a tagállamok felében része az atomenergia. Ezek az országok azért döntöttek a nukleáris alapú áramtermelés mellett, mert az fontos szerepet játszik az ellátásbiztonságban.
A tagállamoknak ezzel összefüggésben a legmagasabb normákat kell alkalmazniuk a biztonság, a védelem, a hulladékgazdálkodás és a nonproliferáció (atomfegyverek vagy azokhoz szükséges anyagok kereskedelmének meggátlása) területén, továbbá diverzifikálniuk kell nukleárisüzemanyag-ellátásukat. Ezen uniós ajánlások végrehajtása segíti a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célok elérését.