Tokió pénteken tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Oroszország rakétákat telepített a Kuril-szigetcsoport négy legdélebbi tagjára, amelyekre Japán igényt tart, írta az MTI. Kisida Fumio japán külügyminiszter a japán parlament felsőházában, képviselői kérdésre válaszolva közölte ezt. Az ügyben felszólalt a parlamentben Abe Sinzó miniszterelnök is, aki sajnálatát fejezte ki az orosz lépés miatt. „A négy sziget országunk elválaszthatatlan része. Diplomáciai csatornákon megüzentük, hogy ez sajnálatos és összeegyeztethetetlen az országunk álláspontjával” – mondta Abe. Az orosz csendes-óceáni flotta újságja, a Bojevaja Vahta (Harci Őrség) szerdán szellőztette meg, hogy Oroszország Kh–35 (Bal) és Basztyion típusú hadihajó-elhárító rakétákat telepített a Kuril-szigetcsoport négy legdélebbi tagjára, amelyekre Japán igényt tart. Ezt később megerősítette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, indokoltnak nevezve az intézkedést. Kijelentette ugyanakkor, hogy a rakétatelepítés nem befolyásolhatja Moszkva és Tokió viszonyának fejlődését, különösen a gazdasági szférában, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök készülő decemberi japáni látogatása előtt. Putyin a tárgyalásokon konkrétan a Kuril-szigetek ügyével is tervez foglalkozni.
A Kuril-vonulat négy déli szigetét (Kunasiri, Itoropu, Sikotan, Habomai) a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán saját Északi Területének tekinti őket. A két ország a területi vita miatt máig nem írta alá a háborút lezáró békeszerződést, csak fegyverszünet van érvényben közöttük. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter augusztusban közölte, hogy az orosz Távol-Keleten 2015-ben elkezdődött az egységes partvédelem kiépítése a Tengermellék déli részétől az Északi-sarkvidékig, a flotta felvonulási útvonalainak fedezése és a haditengerészet hadászati nukleáris erői „harci stabilitásának” növelése érdekében. A világháború utáni helyzetet rendező San Franciscó-i szerződés kimondja, hogy Japánnak nem lehet területi követelése a Kuril-szigeteket illetően, de nem jelöli meg a Szovjetuniót jogos birtokosnak. Japán azzal érvel, hogy a négy említett sziget nem tagja a Kuril-szigetcsoportnak, így nem vonatkozik rájuk a megállapodás.
Az ügy mindkét oldalról erős érzelmi szálakat penget meg, se az oroszok, se a japánok nem lennének hajlandók lemondani a szigetekről. A világháború végeztével mintegy 17 ezer japánt toloncoltak ki onnan, leszármazottaik főként a legészakibb nagy szigeten, Hokkaidón élnek, s várják a hazatérést. Az oroszok háromnegyede ugyanakkor elképzelhetetlennek tartja, hogy visszaadják a szigeteket Japánnak.
