Elemzők arra számítottak, hogy az áprilisi mutató 50,4 pontra erősödik. A kínai statisztikai hivatal ugyancsak vasárnap ismertette, hogy az áprilisi szolgáltatóipari BMI a márciusi 53,8 pontról 53,5 pontra romlott. Az 50 pont feletti érték a vizsgált ágazat növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
A szingapúri Commerzbank Reuters által idézett elemzői szerint az adatok „kissé kiábrándítóak”, mivel a kínai gazdaság teljesítménye iránt az utóbbi időben megnyilvánuló lelkesedés korai volt, s a márciusi adatok által sugallt javuló tendencia rövid életűnek bizonyult. Pedig az ipari termelés bővülése és a nyereség növekedése nyomán a közgazdászok már kezdték azt hinni, hogy a pekingi kormány és jegybank az eddigieknél kevésbé agresszív fiskális és monetáris politikát folytat majd a gazdasági fellendülés előmozdítása érdekében.
Az ingatlanpiac élénkülése szemlátomást növelte az építőanyagok iránti keresletet, s a nyersanyagárak emelkedése is hozott némi többlet cash flow-t a cégeknek. Az ingatlanértékesítés azonban esni kezdett a kínai nagyvárosokban, mivel a hatóság közbelépett az árak elszabadulásának megakadályozása érdekében, s a tőzsdén is igyekszik gátat vetni a spekulációs célú határidős árupiaci ügyletek elszaporodásának.
Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a közelmúltban tapasztalt gazdasági élénkülés mögött nagyrészt a vállalatok és a helyi önkormányzatok fokozott hitelfelvétele áll, ami viszont erősen kockára teheti a növekedési folyamat stabilitását. Kínában a szolgáltatási szektor is hasonló cipőben jár, mint a feldolgozóipar.
A terület bővült, de szintén lassabb ütemben a márciusi mutatónál. A szolgáltatóipari BMI 53,5 ponton állt áprilisban a márciusi 53,3 pont után. Pedig a kínai kormány arra törekszik, hogy a világ legnagyobb feldolgozóipari központjából fogyasztás- és szolgáltatásvezérelt gazdaságot teremtsen – akár annak árán is, hogy munkahelyek tízezrei szűnnek meg, és veszélybe kerül a társadalmi stabilitás.
A hümmögésre okot adó kínai makroadatok sem veszik el kínai befektetők kedvét a „világhódítástól”, több próbálkozásuk sikertelensége esetén sem.
Legutóbb az ausztrál kormány lépett közbe és utasított vissza egy mohó kínai céget, nevezetesen a Dakang Australia Holdingot, amely az Australian Rural Capital ausztrál céggel összeállva próbálta 370 millió ausztrál dollárért (283 millió USA-dollár) megszerezni a több mint 100 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, marhatenyésztést folytató híres Kidman-birtok egy részét, 77 ezer négyzetkilométer egybefüggő területet – ez 83 százaléka Magyarországnak, de a távoli kontinensnek is egy százalékát teszi ki.
Scott Morrison ausztrál pénzügyminiszter szerint ekkora terület már stratégiai jelentőségű ahhoz, hogy külföldi kézre kerüljön, nem beszélve arról, hogy hátrányos helyzetbe hozza a helyi pályázókat.