Akár már egy évtizeddel az Alzheimer-kórra jellemző tünetek – a memóriazavar, a tájékozódási zavarok vagy a hangulatingadozás – megjelenése előtt jelen lehetnek az agyban azok a kóros fehérjeplakkok, amelyek ellehetetlenítik az agysejtek normál működését, megszakítják a közöttük lévő kapcsolatot, és végül a sejtek pusztulásához vezetnek. Ezeknek a fehérjelerakódásoknak a kimutatására eddig is használtak már képalkotó diagnosztikai módszereket, ám most úgy tűnik, hogy ha azt egy bizonyos izotóppal végzik, minden eddiginél pontosabb eredményt kapnak.
Az Európai Nukleáris Medicina Társaságnak (EANM) a közelmúltban Düsseldorfban rendezett éves kongresszusán egyenesen paradigmaváltásról beszéltek, ami nem túlzás, ha abból indulunk ki, hogy az Alzheimer-kór a szellemi hanyatlás, vagyis a demencia leggyakoribb oka, amely már jelenleg is több mint 46 millió embert érint, és megfelelő kezelés híján a betegek száma 2050-re várhatóan 131,5 millióra nő. Magyarországon becslések szerint mintegy 200-300 ezer ember szenved a demencia valamilyen formájában.
A konferencián részt vett a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság leendő elnöke, Pávics László professzor is, aki lapunknak elmondta: valóban forradalmi áttörést hozhatnak a 2016-ban mintegy 18 ezer beteg bevonásával indult európai és amerikai vizsgálatok. Ennek a már statisztikailag is értékelhető első adatait év közepén hozták nyilvánosságra és ismertették a németországi konferencián is.
Ez pedig nem kevesebbet mutat, mint hogy ennek a speciális, úgynevezett PET-CT-vel folytatott vizsgálatnak az eredményeként sokkal pontosabban meg lehet állapítani, hogy az adott betegnél Alzheimer-kórról vagy más agyi-idegrendszeri elváltozásról van szó, és ennek eredményeként sokkal pontosabban meg lehet választani a jövőben a szükséges, illetve lehetséges kezelést.
Mert bár az Alzheimer-kór gyógyszerét egyelőre továbbra sem találják, a betegség elhatalmasodása megfelelő kezeléssel időben kitolható, és a páciensek a cukorbetegekhez vagy a magas vérnyomásban szenvedőkhöz hasonlóan jó ideig szinte a megszokott módon élhetnek.
A professzor hozzátette: bár egy jelenleg még valóban gyógyíthatatlan betegségről van szó, az sem mindegy, hogy a korai diagnózis birtokában az érintettek még teljes belátóképességük birtokában hozhatnak döntést a saját életükről, elrendezhetik azokat a dolgokat, amikre a teljes mentális leépüléssel járó betegség miatt később már nem lesz módjuk.
Magyarországon is folynak kutatások
Az Alzheimer-kór korai diagnosztikájában használatos sugárzó izotóphoz hasonló úgynevezett radiogyógyszerekkel Magyarországon döntően az Izotóp Intézet Kft. látja el a kórházak, klinikák nukleáris medicina laborjait. Évente több ezer betegnél végeznek itthon olyan vizsgálatokat, kezeléseket, amelyeknél ezeket az izotópokat használják. A radioizotópos vizsgálat alapeljárás a prosztatadaganatok diagnosztikájában és terápiájában, a tüdő- és a mellrákos páciensek esetleges csontáttéteinek felderítésében, de a pajzsmirigy-túlműködés okainak felderítése és kezelése is elképzelhetetlen radiogyógyszerek nélkül. A nemcsak a gyógyászatban, de az iparban és a kutatásban is használatos radioaktív izotópok, valamint az azokhoz kapcsolódó termékek kutatásával, fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, idén 25 éves cégnek jelenleg az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy egyéves nagykarbantartásra leáll az egyik fő alapanyag-beszállító orosz atomreaktor, és az ottani termelési kiesést úgy kell pótolni, hogy az ne okozzon fennakadást például a betegellátásban – mondta lapunknak az ügyvezető igazgató. Lakatos Mihály jelezte: ez nem olyan egyszerű, hiszen nemcsak az árban lehet akár jelentős eltérés, de az izotópok esetében a felezési idők miatt az sem mindegy, milyen távolságról kell a logisztikát szervezni. Az említett düsseldorfi kongresszushoz kapcsolódó vásáron több partnerrel is biztató tárgyalásokat folytattak, de a kiállítás arra is jó alkalom volt, hogy például új radiogyógyszerek közös fejlesztéséről egyeztessenek más cégekkel.
Az Izotóp Intézet Kft. önállóan is kutat, fejleszt. Egy hazai pályázati támogatás révén, egy konzorcium keretében – mint Környei József kutatási-fejlesztési igazgatótól megtudtuk – azt vizsgálják, hogyan mutatható ki izotópok segítségével egy gyógyszermaradvány, illetve egy gyomirtó szer a vízből az eddiginél is gyorsabban és egyszerűbben.