Bizonytalan kimenetelű választás elé néz vasárnap Luxemburg, ahol várhatóan egyik párt sem tudja majd megszerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget. A legnagyobb kérdés most az, hogy az eddig kormányzó koalíció megőrzi-e első helyét, vagy visszaadja a kormányrudat Jean-Claude Juncker egyre erősödő pártjának.
Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke korábban a kereszténydemokraták (CSV) színeiben vezette Luxemburgot, ám 2013-ban az adóelkerülési botrány nyomán átvették tőle a vezetést. Azóta a fiatal liberális kormányfő, Xavier Bettel vezeti az országot a szociáldemokratákkal és a zöldekkel az úgynevezett Gambia-koalícióban, amely az afrikai ország zászlójával a pártok piros-kék-zöld színeire utal. Bettel egyébként az első európai miniszterelnök, aki lehetővé tette a melegházasságot, majd a nyíltan homoszexuális kormányfő maga is házasságot kötött.
A felmérések szerint jelenleg egyik párt sem szerezné meg a kormányalakításhoz kellő 31 széket a 60 fős parlamentben. Bár a lakosság negyede még bizonytalan, csaknem egyharmad a CSV-t támogatná, amelynek miniszterelnökjelöltje az ezüsthajú egykori irodalomtanár, Claude Wiseler (képünkön).
Az apró országban zajló választás azonban más szempontból is kérdéses. Bárki is szerzi majd meg a szavazatok többségét, a kormányalakítás komoly demokratikus deficit árnyékában történik majd meg, írta a Politico című amerikai hírportál brüsszeli kiadása. A cikk arra utalt, hogy az országban élők mindössze 52 százaléka luxemburgi állampolgár, több mint 47 százalék pedig külföldi, akinek nincs választójoga. A 602 ezres lélekszámú országban ezenfelül mintegy 200 ezer ingázó külföldi vállal munkát, akiknek szintén nincs beleszólásuk a helyi politikába.
A kérdés rendezése érdekében 2015-ben Bettel népszavazást kezdeményezett, ám a luxemburgi állampolgárok elutasították, hogy az országban legalább tíz éve élő külföldiek is szavazati jogot kapjanak. Sajtóhírek szerint a kirekesztő döntés megágyazott a szélsőségesek megerősödésének, ám a politikában ez nem vert gyökeret.
Elemzők szerint az országban, ahol a lakosság fele portugál, francia, német, illetve egyéb nemzetiségű, a politikában ódzkodnak a szélsőséges megnyilatkozásoktól. Az Európa leggazdagabb és a világ második leggazdagabb országaként számon tartott Luxemburgban nem alakultak ki a francia vagy a német szomszédokéhoz hasonlatos szélsőséges pártok. A politikai erők többsége a centrum felé húz, és kampányprogramjaikban is óvatosan fogalmaznak.
„Luxemburgi politikusként én is bizonytalan lennék. A feladatuk körülbelül olyan, mint beszélgetést kezdeményezni egy vacsorán, ahol az asztal körül Beyoncé amerikai énekesnő, Jordan Peterson kanadai klinikai pszichológus és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor ül” – világított rá a helyi társadalmi viszonyokra Sarita Rao, a Luxembourg Times című lap szerzője.