A madridi bíróságról a kijelölt börtönökbe szállítják a vádlottakat, Carme Forcadell, volt katalán parlamenti elnököt, Raül Romeva, volt katalán külügyi tanácsost, Josep Rull, volt területi ügyekért felelős tanácsost és Dolors Bassa, volt munkaügyi tanácsost.
Pablo Llarena bíró döntésével helyt adott az ügyészség kérésének, amely egyebek mellett a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva kérte az előztetes letartóztatás elrendelését. Különös tekintettel arra, hogy Marta Rovira, a függetlenségi Katalán köztársasági Baloldal (ERC) nevű párt főtitkára nem jelent meg pénteken a bíróságon, hanem levélben közölte, hogy elhagyta az országot.
A politikusoknak a tavaly október 1-én alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt kell felelniük a bíróság előtt.
Jordi Turull csütörtök délután mondta elnöki programbeszédét a katalán parlamentben, de az abszolút többség támogatását nem szerezte meg az első szavazásnál, ezért szombatra ismét összehívták a törvényhozást, hogy megtartsák a szavazás második körét.
A spanyol alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása szerint azonban ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, személyes jelenléte elengedhetetlen a róla szóló parlamenti szavazáson.
A politikus a bíróság döntését követően Twitter-üzenet tett közzé, amelyben „bebörtönzését” a választóktól kapott képviselői mandátumához, a katalán elnökhöz, kormányhoz és parlamenthez való hűségével indokolta.
„Kérem, fordítsuk minden energiánkat arra, hogy békésen megvédjük a demokráciát és Katalónia méltóságát. Minden bizalmam és reményem Katalónia népében” – fogalmazott.
Barcelona belvárosában péntek este tüntetés kezdődött a bírói döntés elleni tiltakozásul.
Carles Puigdemont elleni európai elfogatóparancs újbóli kiadásáról döntött a bíróság
Európai elfogatóparancs újbóli kiadásáról döntött Carles Puigdemont leváltott katalán elnök, valamint volt kormányának külföldön lévő négy tagja ellen a spanyol legfelsőbb bíróság pénteken.
Pablo Llarena bíró azután határozott erről, hogy vádat emelt a politikusok ellen lázadás, illetve közpénzek hűtlen kezelése miatt a tavaly október 1-én alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása következményeként.
Carles Puigdemont október végén, leváltását követően hagyta el Spanyolországot, azóta is Belgiumban tartózkodik önkéntes száműzetésben, és többször kifejtette, hogy szerinte nem részesülne igazságos bírósági eljárásban Spanyolországban.
Vele együtt Belgiumban tartózkodik volt kormányának három tagja Toni Comín, Meritxell Serret és Lluís Puig, míg Clara Ponsatí volt oktatási tanácsos Skóciában van, ahol a St. Andrews Egyetemen vállalt állást.
A politikusok ellen először a spanyol központi büntetőbíróság adott ki európai elfogató parancsot még november elején, ennek nyomán Belgiumban elindult az ehhez kapcsolódó bírósági eljárás.
Ám mielőtt ez véget ért, és a belga hatóságok döntöttek volna arról, hogy kiadják-e a katalán politikusokat, az ügy Spanyolországban átkerült a legfelsőbb bíróságra, amely visszavonta az európai elfogatóparancsot az eljárások egységesítésére hivatkozva.
A politikusok ekkor még olyan bűncselekmények gyanúsítottjai is voltak, amelyek miatt végül nem emeltek vádat ellenük.
A most kiadott európai elfogatóparancs vonatkozik Marta Rovirára is, a függetlenségi Katalán köztársasági Baloldal (ERC) nevű párt főtitkárára, aki nem jelent meg pénteken a bíróságon, hanem levélben közölte, hogy elhagyta az országot. Sajtóinformációk szerint Svájcba utazott.
A legfelsőbb bíróság lázadás miatt emelt vádat ellene.
A katalán függetlenségi politikusok elleni vádak közül a lázadás számít a legsúlyosabbnak, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.