Iskolában, teniszklubban vagy akár családi házban is megrendezhetik a jelölőgyűléseket ma Iowában, a kis közép-nyugati államban, amelyre négyévente egy napig minden szem szegeződik Amerikában. Mindkét nagy pártban immár hagyományosan itt indul a jelölési folyamat, amely a nyári republikánus, illetve demokrata konvencióban csúcsosodik majd ki; onnan pedig a két hivatalos jelölt ki-ki küzdelmet folytat a november 8-i elnökválasztásig. (Jogvita esetén – mint az 2000-ben is történt – akár még tovább is, de akkor már ügyvédcsapatuk révén.) Az összesen ötven szövetségi állam közül 14-ben jelölőgyűlést, más néven kaukuszt (caucus), 36-ban előválasztást (primary) tartanak; utóbbiak közül az elsőt a jövő héten, az új-angliai New Hampshire-ben. A kétfajta jelölés között az a fő különbség, hogy a gyűléseknek az egyes pártok a gazdáik – ezért azok lazábban is szervezettebbek –, míg az előválasztás lebonyolításáért az adott állam a felelős. Iowából kedd hajnalra várhatók az eredmények.
A republikánusoknál tizenegy névvel találkozhatnak ma a regisztrált iowai pártszimpatizánsok, akik a 2012-es adatok szerint mintegy 120 ezren voltak. De a szavazók úgynevezett beírt jelölteket maguk is felvehetnek a listára; igaz, az ilyen támogatottak alig szoktak egy-két tucat voksnál többet kapni. A mai állás szerint – egyelőre persze a párttagok felmért véleménye alapján – csak négy főnek van esélye arra, hogy a nyárra republikánus elnökjelölt legyen. A legutóbbi „szonda” alapján Donald Trump, a botrányhős ingatlanmágnás és médiaszemélyiség – aki dacból kihagyta az elnökjelölt-aspiránsok legutóbbi tévévitáját is – 28:23-ra vezet Iowában Ted Cruz texasi szenátorral szemben. Rajtuk kívül Marco Rubio floridai szenátor és Ben Carson visszavonult idegsebész támogatottsága mondható még érdeminek; igaz, ez még változhat. A demokratáknál Hillary Clinton, a volt külügyminiszter és first lady, illetve Bernard Sanders vermonti szenátor ki-ki küzdelmet folytat, és Iowában Clinton 45:42 arányban áll az élen a legfrissebb felmérés szerint. A harmadik, még versenyben lévő induló, Martin O’Malley, Maryland állam korábbi első embere teljesen alárendelt szerepet játszik, és érthetetlen, miért nem dobta be még a törölközőt.
Iowáé tehát a kezdőrúgás, de a végeredmény szempontjából nem érdemes túlértékelni a jelentőségét. Négy évvel ezelőtt Rick Santorum – aki érthetetlen okból ma is versenyben van, nyomelemekben mérhető támogatottsággal – nyerte meg a jelölőgyűlést, majd amikor 2012 áprilisában visszalépett, Mitt Romney-t támogatta. Ám a 2012 nyári pártkonvención Iowa delegátusai – akik persze a mintegy kétezer országos küldöttnek eleve a töredékét adják – „elcsábultak” Ron Paulra, és 28-ukból 22-en rá adták a voksukat. (Van, ahol a jelölőgyűlés vagy előválasztás eredménye megköti a pártdelegáltak kezét a konvencióra, de Iowában nem ez a helyzet.) Ez mit sem számított később: az elnökjelöltséget Romney nyerte, majd a választást pedig Barack Obama – Iowában és országosan is. Nyolc éve pedig Mike Huckabee – aki „futottak még” induló ma is – nyerte meg Iowát, majd elvérzett; John McCain lett a republikánus elnökjelölt, de a Fehér Házig ő sem jutott el.
Arra lehet számítani: a március 1-jei úgynevezett „szuperkeddig” – amikor is egy sor elővoksolást tartanak – érdemben tisztázódik az indulók mezőnye, s több republikánus is visszaléphet. Hiszen elfogy körülöttük a „levegő” és a pénz is. Az is kiderülhet, módosítja-e érdemben a „játék” képét valamely fajsúlyos független jelölt, például Michael Bloomberg, New York előző polgármesterének indulása.
Iowa szerencséje
Iowa az Egyesült Államok középső területén található, mezőgazdaságból élő állama, amelyet általában igencsak lesajnálnak az amerikaiak. Az Egyesült Államok „Mucsája” minden elnökválasztás idején azonban ideiglenesen a figyelem középpontjába kerül, hiszen hagyományosan itt tartják az első jelölőgyűlést. Iowa saját magának köszönheti szerencséjét. A Demokrata Párt 1972-ben módosította alapszabályát, s előírta, hogy a jelöltállítás fázisai előtt legalább 30 nappal értesítenie kell a tagságot a szavazásról. Iowa esetében ez négy lépcsőfokot jelent: a jelölőgyűlést, majd a megyei és a kongresszusi választókörzet gyűlését, illetve az állami gyűlést. A négyosztatú rendszer miatt így Iowában nagyon korán kellett kezdeni a felkészülést. Az állami gyűlést általában júniusban tartották addig, csakhogy Des Moines-ban, az állam fővárosában 1972-ben nem volt elegendő szállodai szoba, hogy a demokraták összes fontos tagja jelen lehessen, így előrébb hozták a nagy eseményt. Ezért az azt megelőző szavazások is mind csúsztak előre, egészen januárig. A két nagy párt megállapodott, hogy az iowai jelölőgyűléseiket egy időben tartják, Iowa pedig törvénybe iktatta, hogy az összes állam közül mindenképp nála kell, hogy legyen az első kaukusz. Vagyis abban az esetben, ha valamelyik másik amerikai állam megpróbálná elorozni tőle az elsőséget azzal, hogy saját jelölőgyűlését korábbra hozza, Iowa törvény szerint azonnal még hátrébb helyezné a sajátját, hogy visszaálljon a világ rendje: Iowa az első. (S. L. S.)