Arizona állam nagyjából negyede indián rezervátum, ahol másfajta törvények hatályosak, mint a határain kívül, így az ott élő őslakosok számára kifejezetten nehéz részt venni az amerikai elnökválasztáson. A navajók egy nagyjából 71 ezer négyzetkilométeres területen élnek Arizona, Utah és Új-Mexikó határvidékén, körülbelül 166 ezer ember lakja a rezervátumot. A navajók nagy utat tettek meg a XIX. század óta, kihasználták a jogi lehetőségeket, megküzdöttek a faji előítéletekkel, a saját kezükbe vették a sorsukat, de messze vannak a többségi amerikai lakosság életszínvonalától és kilátásaitól. Ez pedig a politikai aktivitásukon is meglátszik, az Egyesült Államokban épp a körükben vesznek részt a legkevesebben az elnökválasztáson, pedig hivatalosan ők is amerikai állampolgárok, igaz, messze vannak az „átlagamerikai” képtől. A navajók földjén alig vannak autók, az úthálózat szinte nem is létezik, sőt utcák és házszámok sincsenek, a leveleket a postahivatalba kapják. 2014-ben a hatóságok 500 arizonai lakost helyeztek aktív választóból inaktív listára, mivel nem volt lakcímük, így nem lehetett beazonosítani őket. Erre az arizonai szavazói regisztrációban egy üres rész szolgál, ahová a navajók felrajzolhatják lakhelyük hozzávetőleges környékét. Ez azonban nem tűnik bombabiztos módszernek 2016-ban.
Idén júniusban az arizonai kormányzó aláírta azt a döntést, hogy bűncselekmény a szavazólapok összegyűjtése és azok elszállítása a szavazóurnákhoz, azt egy év börtönnel és százezer dollár bírsággal sújthatják. Ez azt is jelenti, hogy az embereknek személyesen kell elmenniük a nagyvárosokban felállított szavazóhelyekre, ami akár négyórás autóút is lehet, nem beszélve arról, hogy sok idős őslakos nem beszél angolul, így számukra fordításra lenne szükség, ami szintén nem mindig áll rendelkezésre.