Ha minden a tervek szerint alakul, a BepiColombo nevű eszköz október 20-án Francia Guyanából indul a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. Az égitesthez látszólag egy berendezést küldenek, mégis kettő érkezik meg, mert a BepiColombo két együtt utazó, de a bolygó közelében különváló egységet jelent: az egyik az európai MPO (Mercury Planetary Orbiter), a másik a japán MMO (Mercury Magnetospheric Orbiter) szonda.
Ahhoz, hogy a BepiColombo minél pontosabban fel tudja venni a Merkúr Nap körüli keringésének a sebességét és így le tudjon fékezni a bolygó körül – olvasható a magyarázat az Űrvilág.hu szakportálon –, különféle gravitációs lendítő manőverek sorozatát kell elvégeznie. Először a Föld közelébe tér vissza (2020. április), majd két alkalommal a Vénusz mellett repül el (2020. október és 2021. augusztus).
Utána nem kevesebb, mint hat Merkúr-megközelítés következik, mielőtt 2025 decemberében végre eljön a pályára állás pillanata. A BepiColombo tervezői számára a legkomolyabb feladatot a megfelelő hővédelem biztosítása jelentette. A Merkúr körül keringve a szondáknak ugyanis időnként 350 Celsius-fokos forróságot is ki kell bírniuk, ezért a szondák napsütésnek kitett részeit speciális védőbevonattal látták el.
Háromszázötven Celsius-fokos hőségben is működnie kell
Fotó: Airbus
A különleges kettőst eredetileg 2016 közepén akarták útnak indítani, de egyes különösen fontos eszközök és tudományos berendezések nem készültek el időre. Többszöri halasztás után kerülhet sor a szombati startra. Ha minden jól megy, a szondák hétéves útjuk alatt kilencmilliárd kilométert tesznek meg. Az európai MPO elsősorban a bolygótestet vizsgálja, a japán MMO fő feladata az égitest mágneses terének, magnetoszférájának a kutatása.
A japán berendezés távolabb, elnyújtott pályán mér, a bolygót 9,3 óránként kerüli meg. Európai társa a Merkúrhoz közelebb kering, 2,3 óránként téve meg egy kört – olvasható a Space.com portálon. A küldetés várhatóan egy földi évig tart, ami négy merkúri évnek felel meg – a bolygó 88 nap alatt kerüli meg a Napot. A működés elvileg további egy földi évre kiterjeszthető, ha azt az anyagiak lehetővé teszik, illetve ha a két szonda épségben marad.
A Merkúrt eddig csak két amerikai űrszonda kutatta, a Mariner–10 1974–75-ben háromszor repült el mellette, a Messenger 2011–2015 között a Merkúr körül keringve vizsgálta a legkisebb Föld típusú bolygót. Tehát az európai és a japán űrügynökség számára egyaránt új kutatási területet jelent a legbelső bolygó. Az Európai Űrügynökség a projektet a legnagyobb kihívást jelentő, hosszú távú bolygóprogramnak nevezte.
Nekünk, magyaroknak is fontos az út, hiszen a BL Electronics Kft., az Eötvös Loránd Tudományegyetem Űrkutató Csoportja és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja szakemberei mindkét űrszonda eszközeinek fejlesztésébe bekapcsolódhattak.
