A Brüsszel közelében, Tervurenben lévő múzeumot öt évig tartó felújítás után adták ismét. Az intézmény korábban Közép-afrikai Királyi Múzeumként működött. A gyűjtemény nagy része 19. századi, amikor II. Lipót király „emléket állított” a kongói, ruandai és burundi belga jelenlétnek.
A megújult kiállítóhely kritikusabban értelmezi a gyarmatosítás korát, több teret ad az afrikai művészeknek a 6000 négyzetméterről 11 ezer négyzetméterre növelt kiállítótérben. A felújításra 66 millió eurót (21 milliárd forint) költöttek.
Gyarmatosítási múzeumból a kortárs Afrika múzeuma lettünk – hangoztatta Guido Gryseels igazgató az avatóünnepségen, amelyen nem vett részt Fülöp belga király, hogy úgymond távol tartsa személyét a gyarmatosítás idején elrabolt művek visszaszolgáltatásáról folyó vitától.
Egyes bírálók továbbra is a gyarmatosítók „trófeakirakatának” tekintik a múzeumot.
Mireille-Tsheusi Robert, egy nonprofit társaság képviselője követelte például a múzeumban őrzött, Kongóból származó emberi csontok visszaszolgáltatását. Véleménye szerint a restitúció terén Belgium „késésben van” más országokhoz képest.