Sokak szerint a Harvey Weinstein amerikai filmproducer szexuális zaklatási ügyeinek nyomán kibontakozó MeToo mozgalom népszerűsége vezetett ahhoz, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tegnap bejelentette: idén elhalasztják az irodalmi Nobel-díj odaítélését, s az akadémia tagjai által kiválasztott idei győztest jövőre nevezik meg, vagyis 2019-ben ketten is megkapják a díjat.
Az akadémia egyik tagjának, Katarina Frostenson író-költőnőnek a francia férjét, Jean-Claude Arnault fotóművészt tavaly novemberben vádolta meg tizennyolc nő azzal, hogy zaklatta őket. A Weinstein-ügy kirobbanása előtt kevesen merték vallani, hogy szexuális zaklatás áldozatai voltak, ám az érintetteket jogilag is segítő MeToo mozgalom mindezt megváltoztatta. Így került most a jogvédők kereszttüzébe Jean-Claude Arnault, aki tagadja az ellene felhozott vádakat.
A gyanú szerint Arnault a svéd kulturális életben elfoglalt pozíciójával visszaélve ejtett nagy foltot a Svéd Akadémia hírnevén. Amellett, hogy az akadémia egyik tagja a felesége, a hírek szerint a többi taggal is szoros barátságot ápol, ezenkívül Katarina Frostensonnal együtt egy olyan kulturális központnak a társtulajdonosa, amely pénzügyi támogatást kapott a tudományos társaságtól, ezt az összeférhetetlenséget azonban a költőnő eltitkolta.
Arnault-t azzal vádolják, hogy az akadémia tulajdonában álló intézményekben erőszakolta meg vagy molesztálta a nőket, majd azzal zsarolta őket, hogy kapcsolatait felhasználva művészeti feketelistára kerülnek, ha nem hallgatnak. A Svenska Dagbladet napilap minapi beszámolója szerint Arnault a koronahercegnőt, Viktóriát is megfogdosta egy tizenkét évvel ezelőtti rendezvényen. A fotóművész számlájára írják azt is, hogy az elmúlt években hét alkalommal is kiszivárogtatta a sajtónak az irodalmi Nobel-díj kitüntettjeinek nevét.
Az elmúlt hetekben kibontakozó botrány következtében a 18 tagú akadémia több tagja is lemondott, köztük maga Frostenson, illetve az elnök, Sara Danius, aki az első nő volt a testület élén. Az irodalmi Nobel-díj odaítélésének halasztását az akadémia és a Nobel-díjakat alapító és finanszírozó Nobel Alapítvány arra hivatkozva jelentette be tegnap, hogy megrendült a közbizalom a testület iránt.
A halasztás semmilyen módon nem érinti a többi kategóriában odaítélt Nobel-díjat – közölte az alapítvány, az idei irodalmi díjazott kiválasztásával kapcsolatos munka pedig már előrehaladott stádiumban van, és a szokott módon folytatódik az elkövetkező hónapokban is. A svéd királyi udvar csütörtöki közleménye szerint XVI. Károly Gusztáv, az akadémia védnöke mély aggodalommal követte az akadémia körül kialakult áldatlan állapotot, szerinte helyre kell állítani annak működőképességét és az iránta való bizalmat.
– Ez remek hír, az egyetlen helyes döntés. Ilyen körülmények között lehetetlenség lett volna győztest hirdetni. A díjazott sértve érezte volna magát – kommentálta az elhalasztás tényét Björn Wiman, a Dagens Nyheter napilap kulturális újságírója.
Az 1901 óta odaítélt díj történetében már többször előfordult, hogy egyáltalán nem – halasztással sem – ítélték oda a díjat, ezt a legtöbb esetben az éppen dúló világháborúk akadályozták meg, 1935-ben viszont nem találtak méltó győztest az akadémia tagjai – írja a BBC.
Bár a mostanihoz hasonló botrány korábban nem tépázta meg a Svéd Akadémia hírnevét, sok bírálat érte a testületet 2016-os döntéséért, amikor író vagy költő helyett Bob Dylan énekes-zeneszerzőnek ítélték oda a díjat, amiért „új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset”.