Némi meglepetésre a norvég Nobel-bizottság a Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) elnevezésű, kevéssé ismert szervezetnek ítélte tegnap oda az idei békedíjat.
– A bizottság a maga megfontolásai alapján dönt, de az Iránnal megkötött megállapodás kézzelfogható dolog, megérdemelt volna egy díjat – írta Twitter-üzenetében Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, nemzetközi diplomata.
A bizottság indoklása szerint azért döntött így, mert a genfi székhelyű ICAN ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat az atomfegyver bevetése a Földön, és kiemelkedő erőfeszítéseket tett az ilyen fegyverek teljes betiltásáért.
– Az atomfegyver bevetésének veszélye rég nem volt olyan nagy, mint ma – mondta Berit Reiss-Andersen. A világon összesen kilenc ország mintegy 15 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, döntő többségük – országonként mintegy 7000-7000 – Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van. Az öt hagyományos atomhatalom között van még Franciaország, Kína és Nagy-Britannia; mindannyian az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai. India és Pakisztán, valamint Észak-Korea később fejlesztette ki nukleáris képességét. Izrael nem ismeri el, de nem is cáfolja a nemzetközi közösségben elterjedt álláspontot, hogy van atomfegyvere. Dél-Afrika az egyetlen ország, amely felszámolta saját fejlesztésű képességét, míg Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna a szovjet időkből örökölt technológiáról mondott le.
A 2007-ben alakult ICAN a világ 101 országában bejegyzett civil szervezetek koalíciójaként határozza meg önmagát. – Képzelheti, hogy repesünk a boldogságtól. Ez remek hír – mondta a pénteki bejelentéskor a Reutersnek Daniela Varano, a szervezet szóvivője, aki szerint az elismerés az atomfegyverek betiltásáért küzdők sokéves munkáját honorálja, különös tekintettel a Japánt ért atomtámadások túlélőire, a hibakusákra. Beatrice Fihn, a szervezet igazgatója azt mondta: pár perccel a bejelentés előtt felhívták, de amíg ez hivatalosan meg nem történt, azt hitte, csak tréfa, hogy ők kapják a díjat; óriási megtiszteltetésnek nevezte azt.
Mint mondta, ez üzenet az atomhatalmaknak, hogy nem lehetnek felelőtlenek, az ICAN pedig arra fogja használni az elismerést, hogy minél több országot rávegyen a csatlakozásra az atomfegyver-tilalmi egyezményhez. „Ismét nagy feszültség van a világban, az indulatos retorika nagyon könnyen juttathat el bennünket egy rettenetes katasztrófához.
A nukleáris konfliktus veszélye ismét megnőtt. Ha volt valaha olyan pillanat, amikor a nemzetek egyértelműen kinyilváníthatják az atomfegyverek elvetését, az most van” – írta a szervezet a Facebookon. Megfigyelők szerint ezek a mondatok az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti feszültségre, illetve az iráni atomprogramról kötött 2015-ös megállapodás ingatagságára utalhatnak. De Berit Reiss-Andersen visszautasította a feltételezést, hogy a bizottság a választásával fricskát akart volna adni az amerikai elnöknek.
A kilencmillió svéd koronával (294 millió forint) járó díjat december 10-én adják át Oslóban.