Egymásnak adták a kilincset az iráni fővárosban az EU-országok politikusai és vállalatvezetői a 2015-ös atommegállapodást követően: a Der Spiegel hírmagazin egy alsó-szászországi küldöttséget elkísérő riportere szerint szállodájuk nyüzsgött a francia, holland, olasz és más üzletemberektől, a helyi német nagykövetségen pedig lépni is alig lehetett.
Nagyvállalataik – a Siemens, a Mercedes, a Volkswagen és mások – ugrásra készen álltak az amerikai–EU–brit–francia–kínai–orosz–német–iráni enyhüléskor, miután a 2015-öt megelőző szankciós évtizedben a felére, 2,4 milliárd euróra esett az iráni gazdasági kivitelük. Becslések szerint az iráni kapcsolatoktól akár 40 ezer német munkahely is függhet, a Németországhoz mérhető, 80 milliós Irán technológiai és gépiparának pedig 40 százaléka kötődik közvetlenül Németországhoz.
Hasonló a franciák helyzete is: a Total az olajszektorban, a Peugeot az autógyártásban, az Airbus a repülőgépiparban érdekelt euró tízmilliárdokkal. A magyar cégek közül például a Molt vagy az Ikarust lehet kiemelni.
Ez a gazdasági háttere annak, hogy hírügynökségi értesülések szerint EU-országok diplomatái egy intézkedéscsomagot készítenek elő, amellyel reményeik szerint megmentik az iráni atomalkut, megnyugtatva az azzal kapcsolatban szkeptikus amerikai elnököt. Donald Trump várhatóan május 12-ig dönt arról, hogy felmondja-e a részéről többször is kifogásolt egyezményt.
Trump kételkedik benne, hogy Teherán eleget tesz kötelezettségeinek, noha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Irán betartja a megállapodást. – Emmanuel Macron francia elnök fehér házi látogatása után egyértelművé vált, hogy sem az Egyesült Államok, sem Franciaország nem fog kihátrálni az alkuból, amelyet viszont észszerűbb keretek közé helyezhetnek – mondta tegnap Kaló Máté külpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán.
Európa gazdasági érdekeivel ellentétben az Egyesült Államok, amelyet az iszlám köztársaságban a nagy sátánnak tartanak, nem táplálhat vérmes üzleti reményeket Iránban. Viszont tekintettel kell lennie két fontos közel-keleti szövetségese érdekeire, amelyek ráadásul Trump keményvonalas külpolitikájába is beleillenek. Izrael a létét érzi fenyegetve az iráni atomprogram által, és nem hisz Teheránnak, a szunnita és arab Szaúd-Arábia pedig a muszlim világon belül a fő és szomszédos riválisa a síita és perzsa Iránnak.
Az egyezmény részletei
1. Irán foglalkozhat urándúsítással és megtarthatja nukleáris infrastruktúrájának egy részét is, de nemzetközileg ellenőrzött keretek között. 2. Az ENSZ megfigyelői kérhetik Irántól, hogy vizsgálódhassanak iráni katonai helyszíneken. Teherán viszont arra jogosult, hogy bizonyos esetekben elutasítsa az ENSZ kéréseit, ekkor bíróság elé kerül az ügy. 3. Irán ígéretet tesz, hogy az urándúsításhoz használatos centrifugák számát tíz éven belül kétharmadára csökkenti, vagyis atomprogramját a 10-15 évvel korábbi szintre viszi le. 4. Az Irán elleni nemzetközi szankciókat lépésenként feloldják, azonban ha az ország vét a rögzített kötelezettségei ellen, a büntetőintézkedések ismételten életbe lépnek. Ha Irán nem teljesíti vállalásait, a korábbi szankciók közül visszaállíthatnának néhányat, akár 65 napon belül is. A Teherán által vállaltak betartását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzi, amely 2016-ban kimondta: Teherán eleget tett a követelményeknek.