Katalónia a XVIII. század elejétől kezdve a Spanyol Királyság részeként működik, és bár soha nem szűnt meg a katalán identitás, az állami lét emlékei is elhalványodtak.
A katalánok nem foglalkoznak évszázadok óta határvédelemmel, nincs saját hadseregük, nincs vámrendszerük, nem folytatnak nemzetközi diplomáciát, nincs központi bankjuk, és nem kezelik saját légterüket. Ezért ha Carles Puigdemont katalán elnök valóban kikiáltja a függetlenséget, és valamilyen rejtélyes okból ezt Madrid is elfogadja, Katalóniának roppant feladatai lesznek, hogy valóban országként tudjon működni.
A régi függetlenségpárti kijelentés szerint Madrid kirabolja Katalóniát, hiszen több adót szed be onnan, mint amennyit visszaad fejlesztések formájában. A szövetségi rendszerű Spanyolország esetében ez viszonylag természetes, hiszen egy országról beszélünk, amely a gazdagabb régiók segítségével fejleszti a szegényebb területeket, ám mivel autonómiák alkotják az államot, Katalóniát nemigen hatja meg Andalúzia nyomora, úgy véli, amiatt fájjon Madrid és az andalúzok feje.
Katalónia saját gazdaságot épített ki, amelyben nagyon fontos szerepe van Barcelonának, amely vonzza a turistákat, a helybéliek szerint kicsit túlságosan is, de egyértelmű, hogy a független Katalónia építene erre a vonzerőre, még akkor is, ha lenne néhány dolga a vendégek kezelése kapcsán.
Katalán légitársaság jelenleg nincs, legalábbis olyan nincs, amely komolyan vehető lenne, és ki tudná használni a nemzeti légitársaságokkal járó előjogokat a reptereken. Mivel az Európai Unió rendkívül zűrzavaros állapotban van, nem tudni, Katalónia tagja lehetne-e a közösségnek, de minden valószínűség szerint a kiválással egy időben kiesne az EU-ból is, s újra kellene tárgyalnia a csatlakozási feltételeket, majd az összes EU-tagállamnak rá kellene bólintania a csatlakozásra, így persze Spanyolországnak is.
A különválás a schengeni zónából való kiesést is jelentené, azaz Barcelona feladata volna kezelni az évi mintegy 18 millió turista beléptetését, valamint azt a töménytelen mennyiségű árut, amely a katalán–spanyol határon áthalad, jelenleg értelemszerűen akadálytalanul. Ehhez pedig országhatárra és annak ellenőrzésére, határátkelőkre, határőrökre, vámszabályokra, tisztviselőkre, újratárgyalt együttműködési megállapodásokra lenne szükség.
Madrid-párti fiatalok tüntetnek a szakítás ellen
Elemzők szerint az sem lehetetlen, hogy az újonnan felállított testületek okozta bürokratikus ballaszt elvinné azt a hasznot, amelyet a szegényebb spanyol régiók fejlesztésére költött eddig Madrid a katalánok pénzéből.
Ugyan a katalán gazdaság a többi régióhoz képest jól teljesít, az államháztartás függ Madridtól, amely a hitelválság idején engedményeket adott, és pénzzel segítette ki Barcelonát. A legutóbbi kimutatások szerint a katalán államháztartás hiánya 77 milliárd euró, ebből 52 milliárd euró tartozást Madriddal szemben halmozott fel. Függetlenség esetén ezt nyilván vissza kellene fizetni, de legalábbis nagy részét, mert Madrid feltehetőleg nem lenne kedves hitelező.
A gazdasági és technikai nehézségek mellett azzal is számolni kellene a független Katalóniának, hogy a nemzetközi diplomáciában teljesen járatlan. Jelenleg vannak ugyan kisebb kereskedelemfejlesztési ügynökségei, amelyek amolyan nemhivatalos nagykövetségek, de a valódi diplomáciai stáb kiépítése hatalmas összeget felemészt, és nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.
Persze nem is lehetetlen, főleg úgy, hogy az Európai Unió tagállamai közül sok számára akár előnyös is lehet, ha Spanyolország mellett Katalóniával is üzletel, és a tapasztalatlan, de nagy lehetőségeket kínáló országtartománnyal jó kapcsolatokat épít ki.
A sör legendája
Az amerikai rockzenész, Frank Zappa örökbecsű mondása így szól: „Nem létezhet ország légitársaság és saját sör nélkül. Ha van saját futballcsapatod vagy nukleáris fegyvereid, az persze segít, de a legfontosabb a sör.” A vicces kijelentés hátterét tekintve annyira nem humoros, Katalónia esetében pedig igaz is. Minthogy dél-európai országról van szó, Katalónia nem kizárólag sörivó ország, de több saját sörfőzdéje is van, köztük a Moritz nevű, népszerű fajta, amely kizárólag katalánul tüntet fel mindent a címkén. Saját légitársaságról nem lehet beszélni, de futballcsapatról igen, kevés olyan sikeres reklámhordozó létezik a világon, mint az FC Barcelona, amely keddi bejelentése szerint hajlandó lenne akár elhagyni a spanyol első osztályt is, ha Katalónia független állammá válna. Ebben az esetben – hasonlóan az AS Monaco vagy az FC Vaduz csapatához – csatlakozna valamely másik ország küzdelmeihez. A Barcelona anyagi lehetőségeit és erejét tekintve ez akármelyik ország lehet, ha az adott szövetség elfogadja a jelentkezését, szégyent biztosan nem vallana sehol.
