Nemzettársai közül sokan a törökverő szerb nemzeti hősök reinkarnációjaként tekintettek és tekintenek ma is a boszniai szerb hadsereg népirtással és háborús bűnökkel vádolt egykori parancsnokára. A most 74 éves Ratko Mladicsról másoknak az a véleménye, hogy a ma már szenilis öregúrra nem hősként, hanem ravasz és kegyetlen hadúrként tekinthetünk annak alapján, amit a délszláv háború idején elkövetett.
A vád szerint az ő parancsára követtek el a szerb katonák háborús bűnöket a mintegy százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború ideje alatt (1992–95). Ezzel együtt Szerbiában a boszniai szerb hadsereg egykori tábornokának tekintetével emléktárgyakon, pólókon, kávéscsészéken, öngyújtókon és naptárakon is gyakran találkozhatunk. Sokan zseniális hadvezérként tartják számon, aki mágikusnak hitt stratégai képességeit önfeláldozóan és önzetlenül állította a kifosztott szerbség szolgálatába.
Az általa vezetett boszniai szerb hadsereg jelentős erőfölényben volt a harcok kezdetén, élvezve az egykori Jugoszláv Néphadsereg támogatását. Amikor azonban a srebrenicai mészárlás híre bejárta a világsajtót – az egykori Clinton-kormányzat kezdeményezésére és hathatós támogatásával – a NATO két hét alatt szétbombázta a boszniai szerb fegyveres erőket, véget vetve a boszniai háborúnak.
A boszniai szerb csapatok 1995 júliusában foglalták el Srebrenicát, amely akkor még az ENSZ-erők oltalma alatt állt. A békefenntartók szeme láttára több ezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban ki is végeztek. Ezt tartják a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak Európában. Abban az időben, 1992 és 1996 között a boszniai szerb hadsereg Mladics irányítása alatt volt. A hágai törvényszék először 2004-ben, majd 2015-ben is jogerősen nyilvánította ki, hogy Srebrenicánál népirtás történt, mert az elkövetők a bosnyák népcsoport megsemmisítésére törekedtek. A népirtásban való bűnrészességért már korábban elítélt szerb főtisztek Mladics közvetlen alárendeltjei voltak.
A srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett tábornokot 16 évi bujkálás után, 2011-ben fogták el, majd adták ki az nemzetközi törvényszéknek. Letartóztatása és kiadatása az egyik feltétele volt annak, hogy Szerbia továbblépjen az európai integrációban. Éppen ezért sokak szerint az egész ügy előre megrendezett és háttéralkun alapuló színjáték volt csupán. Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt 2008-ban fogták el, és tavaly negyven év börtönre ítélte a hágai bíróság.
Ratko Mladics a megnyilvánulásai alapján mélyen hihetett abban, hogy a boszniai szerbség csak fegyverekkel, esetenként csak a másik fél kiirtásával menthető meg az általa gyakran csak törököknek nevezett bosnyákok – a török hódoltság idején muzulmán hitre tért szerb népcsoport – hegemóniájától. Védőügyvédei olyan színben próbálják meg feltüntetni a háborús eseményeket, hogy a főparancsnok tehetetlen volt Karadzsics akaratával szemben.
A hágai bíróság összesen 161 embert fogott perbe a boszniai háború során elkövetett háborús bűnök miatt. Srebrenica kapcsán húsz fő ellen emeltek vádat, és közülük szinte mindenkit bűnösnek is találtak. De sokan ma is úgy tartják, hogy ha annak idején Mladics nem védi meg őket, a szerbek már nem lennének jelen Bosznia-Hercegovinában, illetve a boszniai Szerb Köztársaság sem jöhetett volna létre.