Horst Seehofer rámutatott, hogy Bajorország néhány évtizede még a kevéssé jómódú tartományok közé tartozott, egészen a német újraegyesítésig más tartományok támogatására szorult.
Azóta viszont „prémium” tartománnyá, egyenesen „földi mennyországgá” változott, ami elérhetetlen lett volna a CSU nélkül – emelte ki a Bajorországot egyedül kormányzó párt vezetője.
Bajorország eredményei az élet minden területén kiemelkedőek, a közbiztonságban például „fényévekkel” jár a többi 15 német tartomány előtt – húzta alá a CSU elnöke.
A legutóbbi felmérések szerint a párt története egyik legrosszabb eredményét érheti el a választáson, és elveszítheti az abszolút többséget a müncheni Landtagban. A szavazatok 35-36 százalékát szerezheti meg, szemben az öt évvel ezelőtti 47,7 százalékkal.
Az előrejelzésekkel kapcsolatban Horst Seehofer kiemelte, hogy a párt politikusainak és aktivistáinak a következő négy hétben teljes erővel kell dolgozniuk, „aggodalom helyett bizakodással, zúgolódás helyett egységben, ráérősség helyett odaadással”. Mint mondta, fel kell rázni a lakosságot, meg kell győzni az embereket, hogy Bajoroszág érdekében szavazzanak a CSU-ra.
Arról is szólt, hogy a CSU a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív bajorok politikai otthona, és mindig is elhatárolódott a szélsőjobboldaltól.
A párt főtitkára, Markus Blume a csaknem ezer küldött részvételével tartott kongresszuson élesen bírálta a CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot, amely az előrejelzések szerint 11 százalék körüli eredménnyel kerülhet be a Landtagba. Mint mondta, az AfD legfeljebb a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) alternatívája lehet, de nem Németországé, „Bajorországé pedig végképp nem”.
Azzal összefüggésben, hogy a Landtagban az eddigi 4 helyett 7 párt szerezhet képviseletet – az AfD mellett bejuthat a Baloldal (Die Linke) és visszakerülhet a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) -, aminek révén nehézzé válhat a kormányalakítás és a tartomány politikai stabilitásának megőrzése, a főtitkár hangoztatta, hogy „a CSU a garancia Bajorország stabilitására, Bajorország pedig Németország stabilitásának garanciája”.
A kongresszus fő szónoka, Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU listavezetője a felmérési eredményekre utalva kiemelte, hogy a politikai helyzet nehéz és „paradox”, hiszen soha nem ment még olyan jól Bajorország és a bajorok sora, mint most, a megosztottság mégis minden korábbinál nagyobb.
A Landtagban képviseletet szerző pártok számának lehetséges növekedésével kapcsolatban leszögezte, hogy Bajorországnak nincs szüksége „kommunistákra és szélsőjobboldaliakra”, és a Berlinben a szövetségi kormányzati felelősség elől elugró, bátortalan FDP-re sem.
Mint mondta, „szétaprózódás és bénultság” fenyegeti a tartomány politikai rendszerét, ezért a „bajor demokrácia” védelme érdekében a CSU-ra kell szavazni.
Rámutatott, hogy Németországban az utóbbi években is számos tartományi választás végeredménye cáfolt rá az előrejelzésekre. Így nem érdemes túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani a felméréseknek, azt viszont ki kell emelni az adatok közül, hogy a választók 50 százaléka még a bizonytalanok táborába tartozik – mondta Markus Söder.
Ezért a következő egy hónapban a CSU-ban mindenkinek „küzdeni, küzdeni és küzdeni” kell, méghozzá az eredményekre büszkén, és annak tudatában, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tartományi szervezetének „vigasztalan, csődközeli” állapotából adódóan a CSU az egyetlen, „az utolsó megmaradt néppárt” Bajorországban – emelte ki Markus Söder.
A csak Bajorországban működő CSU 1962 óta csaknem megszakítás nélkül egyedül, törvényhozási abszolút többségre támaszkodva kormányozza a tartományt. A kivétel a 2008-2013 közötti ciklus volt, amikor koalícióra kényszerült az FDP-vel.
A párt választói támogatottságának visszaeséséről a német sajtóban közölt elemzések kiemelik, hogy a CSU kormányzati sikerei hozzájárulhatnak az abszolút többség elvesztéséhez, mert a munkalehetőségek bősége és a jó életkörülmények – például a magas színvonalú egészségügyi, oktatási és közlekedési infrastruktúra – tömegesen vonzzák az embereket, akik – bevándorlók lévén – nem a helyi politikai kultúrában nevelkedtek, szocializálódtak, és ezért a CSU nehezebben tudja elérni őket.
Szerepe van a menekültügyi politika körül az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárttal, a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) folytatott vitáknak is, amelyek mérsékelt és kevésbé mérsékelt szavazókat is eltaszíthattak a párttól, a Zöldek és az FDP, illetve az AfD felé.
Egy sor további tényezőnek is lehet szerepe, a többi között Horst Seehofer és Markus Söder belső hatalmi küzdelmének, amelyben Horst Seehofer az idén márciusban arra kényszerült, hogy átadja a tartományi kormányfői tisztséget vetélytársának.
A pártelnöki pozíciót sikerült megtartania, és bekerült a szintén márciusban megalakult szövetségi kormányba, amelyben a belügyminisztériumot vezeti.