A TTIP és a CETA is ómódú kereskedelmi egyezmények, amelyek a részes államok lakosai helyett a vállalatok érdekeit nézik – érvel Niesco Dubbelboer, a népszavazási kezdeményezés mögött álló Platform CETA–TTIP Referendum nevű szervezet munkatársa. Szerinte elsősorban a klímaváltozás és a fenntarthatóság kérdéseit kellene szem előtt tartani, majd sokkal szélesebb körben tárgyalni a hasonló kereskedelmi megállapodásokat. A szervezet aktivistái az elmúlt hónapokban 190 ezer aláírást gyűjtöttek össze, a népszavazás kiírásához pedig legalább 300 ezer támogatóra van szükség. Amennyiben összegyűlik a szükséges szavazatszám, a holland törvényhozás véleménynyilvánító jellegű népszavazásra bocsáthatja a CETA ratifikációjának kérdését.
Brüsszelben árgus szemekkel figyelik az aláírásgyűjtést, hiszen Hollandiában nem is olyan rég, áprilisban rendeztek referendumot az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási egyezmény ratifikációjáról. Bár alig sikerült megugrani a harmincszázalékos érvényességi küszöböt, a szavazatukat leadó hollandok elsöprő többsége, 61 százalékuk elutasította a szerződést. Általánosan elfogadott, hogy a legnagyobb Benelux-államban nemcsak a megállapodásról voksoltak, hanem Brüsszel és a Mark Rutte vezette kormány munkáját is értékelték. Rutténak különösen kínos volt az eredmény, hiszen a referendum idején Hollandia töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját.
A mostani népszavazásra vonatkozó kezdeményezést a holland kormány nem kommentálta. A törékeny kormánykoa-líciónak egyelőre az Ukrajnáról szóló referendum okoz fejtörést, hiszen azt az uniós tagállamok közül csak Hollandia nem ratifikálta. Hága egy hete további időt kért a politikai patthelyzet feloldására. Bert Koenders külügyminiszter arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a kormány december 15-ig megállapodna az ellenzéki pártokkal, hogy mégse kelljen a szerződés támogatásának visszavonásáról szóló törvénytervezetet benyújtania. – Amennyiben a holland alsóház figyelmen kívül hagyja a népszavazás eredményét, becsapjuk a polgárokat – véli Sybrand Buma, az ellenzéki Kereszténydemokrata Tömörülés vezetője.
A demokráciavita miatt sokan csak „mini-Brexitként” emlegetik a Hollandiában kialakult helyzetet. Ebben a politikai környezetben vészjósló lehet egy újabb uniós ügyről szóló referendum. Ráadásul a CETA kérdése Európa-szerte vihart kavart, a megállapodás aláírását a belgiumi Vallónia régió ellenállása késleltette. A vallonok a hollandokhoz hasonlóan a tőkeerős nagyvállalatoknak nyújtott potenciális jogi kiskapuk miatt támadják a szerződést.
