Elsőre meglepő felmérést tett közzé a Maurice De Hond közvélemény-kutató társaság. Friss adataik szerint a hollandok többsége, a válaszadók 53 százaléka népszavazást rendezne az ország EU-tagságának jövőjéről, 43 százalékuk pedig végleg szakítana Brüsszellel. A felmérésben részt vevők 44 százaléka a benn maradás mellett voksolna, 13 százaléknak ugyanakkor fogalma sincs, hogyan döntene egy EU-tagságról szóló népszavazás esetén.
A holland EU-tagság körüli bizonytalanság nem új keletű. A migrációs válság és a párizsi terrorcselekmények következtében a Benelux államban soha nem látott módon megerősödött az euroszkepticizmus és a bevándorlóellenesség. Ennek fő képviselője, a holland Szabadságpárt (PVV) hétfőn úgy ünnepelte alapításának tizedik évfordulóját, hogy népszerűségben messze maga mögött hagyja a kormánypártokat. A szélsőjobboldali tömörülés sikeréhez nemcsak annak botrányhős vezetője, Geert Wilders járul hozzá, hanem az EU egyre rosszabb megítélése is a hollandok körében. Miután 2013 januárjában David Cameron brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban népszavazást fognak rendezni az EU-tagság sorsáról, a Brexittel párhuzamosan megszületett a Nexit is. A holland euroszkeptikusok – élükön Wildersszel – panaszáradatot zúdítottak Brüsszelre, amiért a nyugat-európai országok eurómilliárdokat költenek a „gyenge déli államokra”. A migrációs válság ennek új lökést adott, a folyamatos bevándorlóellenes tüntetések mellett egyre több holland utasítja el az európai szuperállam lehetőségét. Ebben fordulatot jelenthet április hatodika, amikor a hollandok azért vonulnak majd a szavazóurnákhoz, hogy az EU és Ukrajna között létrejövő társulási megállapodásról szavazzanak. Kritikusok szerint a népszavazás valójában azért jöhetett létre, mert a hollandok Brüsszelre akarnak nemmel szavazni. Ugyanezt vetítette előre Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, amikor arra kérte Hollandiát: ne csináljanak a referendumból egy Európáról szóló szavazást.
A luxemburgi politikus jól érzékeli a Németalföldről jövő veszélyt, hiszen 2005-ben Franciaország mellett épp Hollandia utasította el népszavazás során az EU alkotmányszerződését. Amennyiben áprilisban a hollandok leszavazzák az EU–ukrán megállapodást, az újabb lökést adhat az EU-tagságról szóló népszavazást követelőknek. „Az EU elhagyása nemcsak nemzeti szuverenitásunkat adná vissza, hanem beindítaná a holland gazdaságot. Ezenkívül kiutat kapunk a válságból. A Nexit állásokat teremt, az állampolgáraink jövedelme nőni fog” – érvelt Wilders a Nexit meghirdetésekor.