Az Európai Parlament képviselőinek csupán töredéke volt kíváncsi Mark Rutte tegnapi strasbourgi felszólalására, pedig a holland miniszterelnök igencsak árulkodó képet festett az unió jövőjéről. Az általa elképzelt integrációs modell ugyanis a kevesebb néha több szabályt követné.
– Kevesebbet ígérni és ezt túlteljesíteni – hangoztatta az aranyszabályt Rutte a plenáris ülésen, arra kérve a képviselőket: fogadják meg a kis, ám nagy múltú kereskedőnemzet tanácsát, miszerint az életben gyakran kifizetődőbb csupán pár dolgot jól csinálni. Az Európa jövője vitasorozat keretében elmondott beszéd inkább értelmezhető egy, a német–francia uniós reformtörekvésekre adott ultimátumként.
Ezt maga Rutte sem titkolta, a parlamenti diskurzus során úgy fogalmazott: bár valóban fontos Franciaország és Németország véleménye, nem szabad automatizmusként értékelni az uniós motorállamok véleményét. – Egyensúlyra törekszünk a brexit után is – hangoztatta a holland miniszterelnök, aki Írországot, Ausztriát, illetve a balti és skandináv országcsoportot említette az új potenciális szövetségesként.
Az európai sajtóban csak Hanza 2.0-ként emlegetett, Hollandia vezette együttműködés nem titkolt célja, hogy egy költségvetési szigorral működő, a jogállamiságot hangsúlyozó és a szabadkereskedelmet preferáló Európai Unió valósuljon meg, amelybe a közös eurózóna-költségvetés vagy -pénzügyminiszteri pozíció bizony nem fér bele.
Ezt kiválóan szemlélteti, hogy a takarékosságukról is ismert hollandok a 2021–2027-es időszakra tervezett uniós költségvetés talán legnagyobb ellenzői. Okkal: holland források szerint az Európai Bizottság tervei értelmében Hága évi hárommilliárd euróval fizetne többet a közös büdzsébe, miközben az egymilliárd euróra rúgó, a brit visszatérítéshez hasonló „bónuszról” is le kellene mondania.
Nem csoda, hogy Mark Rutte tegnap kijelentette: logikus, hogy a britek távozása után kisebb uniós költségvetést kell kialakítani. – Természetesen az is logikus, hogy a gazdag államok állják a költségvetés nagyobb részét, ám ennek nem szabad aránytalanul történnie – szögezte le a miniszterelnök, aki ehelyett az egységes belső piacban rejlő lehetőségek kiaknázásának szükségességét hangsúlyozta.
Új dublini rendszer kell
A holland miniszterelnök az ülésen a migráció problémájára is kitért. Mint fogalmazott, Európának alapvető feladata, hogy képes legyen elébe menni a következő bevándorlási válságnak. Mark Rutte szerint az EU-nak hatékony és átfogó menekültügyi rendszerre lenne szüksége, mégpedig olyanra, amely a schengeni rendszer nyújtotta előnyöket is meg tudja őrizni. A dublini reform kapcsán a liberális politikus ugyanakkor pesszimista: szerinte kétséges, hogy a tagállami vezetők még ebben a hónapban meg tudnak egyezni az uniós menekültügyek teljes körű átalakításáról. Az olasz kormány migrációs fordulatáról szólva pedig kifejtette: nem az ő dolga értékelni az olasz intézkedések jogszerűségét, ám teljes mértékben tisztában van az Olaszországra nehezedő migrációs nyomás súlyával.
– Várom már, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk, addig nem tudom hogyan értékelni a helyzetet – mondta arra a felvetésre, hogy az euroszkeptikus római vezetés az unió számára káros gazdaságpolitikával áll majd elő.