Azért tartanak előrehozott választásokat Szlovéniában, mert Miro Cerar kormányfő lemondott tisztségéről, miután a legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal egy 27 kilométeres szakaszán tervezett második vágány építéséről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás eredményét.
A választások eredetileg június 10-én lettek volna.
A jelenlegi balközép kormánykoalíció – Miro Cerar pártja, a Modern Közép Párt (SMC), a Szociáldemokrata Párt (SD) és nyugdíjaspárt (DeSUS) – szétesett a kormányfő lemondása után. A közvélemény-kutatások szerint nem nagy a valószínűsége annak, hogy ilyen formában újra kormányozni tudnak.
A legnagyobb esélye, hogy relatív többséget szerezzen a választásokon, a szociáldemokratáknak, a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Pártnak (SDS) és Marjan Sarec nemrég alapított pártjának van. Sarec tavaly függetlenként indult az elnökválasztáson, és a második fordulóban mindössze öt százalékkal kapott kevesebb szavazatot, mint Borut Pahor régi-új elnök.
A felmérések szerint mindhárom pártnak 12 százalék körüli a támogatottsága. Az SMC és a nyugdíjaspárt tíz százalék alatt áll. Elemzők szerint a fentiekből kitűnik, hogy a balközép pártok nagyobb koalíciós potenciállal rendelkeznek.
A szlovén nemzetgyűlés 90 tagú, a két kisebbségi képviselőt, a magyart és az olaszt külön választói körzetben választják meg. Rájuk csak a nemzetiségek szavazhatnak.
A szlovén választói kedv évről évre csökken, amit a tavaly megtartott elnökválasztás is igazolt, amikor a részvételi arány kevesebb volt mint ötven százalék. Szakértők szerint a parlamenti választásokon a szavazásra jogosult 1,6 millió választópolgár 50-60 százaléka fog az urnákhoz járulni.
