A videójátékok szerelmesei fellélegezhetnek, a nácizmus emlékezetével bajlódóknak viszont nehezebb lesz a dolguk Németországban, miután a német korhatár-besorolási hatóság (USK) zöld jelzést adott a náci szimbólumok – így a horogkereszt – szoftverekben történő használatának.
Pontosabban lehetővé tette azoknak a számítógépes játékoknak a korhatár-besorolását, amelyekben szerepelnek a német büntető törvénykönyv által tiltott jelképek. A német jogszabályok ugyanis egyértelműen ellenzik az alkotmányellenes szervezetekhez kapcsolódó szimbólumokat, ezalól csupán a tudományos, művészeti vagy oktatási célt szolgáló alkotások – filmek, színdarabok – jelentenek kivételt.
Végre felderülhetnek a Wolfenstein-rajongók
Fotó: ArtStation
A számítógépes szoftverek a csütörtöki döntésig a szabályozás másik oldalára estek, amit sok videójáték-rajongó a szívére vett.
A legnagyobb felháborodást a Wolfenstein II.: The New Colossus nevű disztópikus játék cenzúrája váltotta ki. A világszerte népszerű szoftver csak úgy volt besorolásra jogosult a kereslet szempontjából meghatározó Németországban, ha a fejlesztők eltüntették a benne szereplő tiltott szimbólumokat.
Mivel a történet középpontjában egy nácivadász amerikai katona áll, aki egy német győzelemmel végződő háború után akarja megmenteni a világot, a játék „manipulációja” hagyott némi kívánnivalót maga után.
Adolf Hitlernek például eltűnt az ikonikus bajsza, a horogkeresztet pedig egy háromszögszerű alakzatra cserélték. – Volt merszük elénk tenni a játékot, és azt gondolni, hogy nem vesszük észre a nyilvánvaló eltéréseket! Jobb lett volna, ha Hitler fejére zacskót tesznek „Nem vagyok Hitler” felirattal – panaszkodott korábban egy játékrajongó.
A szigorú jogszabály miatt nem csak a Wolfenstein-sorozat jutott a kényszerű megmásítás sorsára: a németeknek a Call of Duty-, a South Park- és az Indiana Jones-szoftvereket is más tálalásban kellett kézhez kapniuk.
Bár a német játékipar előrelépésként értékelte az USK döntését, a német múltfeldolgozást továbbra is az óvatosság jellemzi. Korábban az amerikai Vox magazin tette fel a kérdést: hogyan lehetséges, hogy az Egyesült Államok déli területein a mai napig vannak a rabszolgatartó konföderációs államokra utaló jelképek, míg Németországból teljesen hiányoznak a náci zászlók vagy a náci művészeti hagyaték?
A megkérdezett szakértők szerint a németek a defenzív demokrácia modelljét építették ki a hitlerizmus bukását követően, amely számos ponton nyúl az illiberális politikai eszközökhöz (a véleménynyilvánítás szabadságának vagy a szimbólumhasználatnak a korlátozása). Ennek a modellnek a legnagyobb kihívást ma az Alternatíva Németországnak (AfD) párt jelenti, amelynek jobbszélét a neonáci mozgalmakhoz kötik, és amelynek tagjai többször is beleestek a holokausztcsapdába.
Legutóbb Alexander Gauland társelnök és társ-frakcióvezető került bajba, miután egy ifjúsági rendezvényen azt találta mondani: a németek elismerik a nácizmus rémtetteit, de ne feledjük, hogy az csak egy madárpiszok a német történelemben.
Napokkal a Gauland-botrányt követően pedig az AfD ifjúsági tagozatát érte kritika, mivel a szervezet logója meglehetősen hasonlít a náci rohamosztag, a Sturmabteilung jelképére.
A nyár eleji incidensek miatt a német sajtóban többen is követelni kezdték, hogy az Angela Merkel vezette berlini kormány a gyűlöletkeltésre vonatkozó szigorú törvények alapján vonja felelősségre az AfD-t.
